Utolsó figyelmeztetés

 

A szigetországnak nagyon nagy árat kell fizetnie a segítségért, hiszen a megállapodás részeként meg kell szüntetnie az adóparadicsomi feltételeket. Az eurózóna szombat hajnali döntése feltételeként tíz százalékponttal emelni kényszerül a társasági adót, a bankbetéteket pedig egyszeri illetékkel és kamatadóval sújtják. Az illeték százezer euró fölött 9,9%, alatta pedig 6,75%. Gyors segítség nélkül a görög gazdasághoz ezer szállal kötődő és tavaly nyár óta segítségért kalapozó Ciprus becslések szerint már májusban csődöt jelentett volna. A banki megtakarítások utáni erőteljes adó kikényszerítése példa nélküli az uniós mentőakciók történetében. A lépés két okra vezethető vissza. Egyrészt az ország eredetileg 17 milliárd eurót kért, ám csak 10-et kap, a különbözetet a számítások szerint közel 6 milliárd euró bevételt jelentő betétek utáni adóból kell kigazdálkodni. Másrészt Ciprus bankrendszere az adóparadicsomi állapotok miatt túlfejlett: mintegy 69 milliárd pihen az ottani számlákon, ezek több mint egyharmada külföldi, döntően orosz tulajdonban van, és Brüsszel úgy gondolja, a sok esetben tisztességtelen úton szerzett megtakarításokat simán meg lehet adóztatni. Persze ezek után felmerül a kérdés: egy uniós bankban ugyan ki érezheti biztonságban a pénzét, ha vészhelyzetben még ebből is tetemes összeget csíphetnek le? A kérdés távolról sem költői, hiszen a helybéliek máris megrohamozták a bankokat, tény, hogy sikertelenül, mivel szombaton tudatosan zárva tartottak, ma pedig államünnep van. Ám holnap elszabadulhat a pokol, hiszen a bankpánik elemi ösztönöket mozgat meg az emberekben – ennek apró jeleként egy frusztrált ciprusi férfi buldózerrel parkolt közvetlenül egy Kyperountai bank fiókja mellé, csak hogy érezzék, a gép bármikor meglódulhat… A betétállomány megadóztatása egyfajta utolsó figyelmeztetés, egy taburomboló, illúziókat széttépő, sokaknak fájdalmat okozó döntés. Ahogy egy elemző írta: A fő tanulság, hogy valóban minden megtörténhet, amit a gazdasági szükségszerűség kikövetel. Ha a betétesek pénzéből lehet megoldani a problémát, akkor azt veszik el, ha a kötvényesekéből, akkor azt, ha pedig 50%-os áfára lesz szükség, akkor az lesz. Az eurózóna részeként természetesen Szlovákiát is érinti a most meghozott intézkedéscsomag. Tőlünk tavaly év végéig már több mint 3600 cég tette át a székhelyét valamelyik adóparadicsomba, ezek közül az egyik legnépszerűbb éppen Ciprus, ahol legalább 800 szlovákiai gyökerű társaság telepedett le. Most a magasabb adókulcsok miatt ez a lehetőség megszűnik – feltéve, hogy a nicosiai parlament szélsebesen elfogadja az uniós feltételeket. A másik folyomány számunkra, hogy tovább emelkedik az euró megmentésének ára. Az íreknek nyújtott 85 milliárdos mentőcsomag Pozsonyra eső terhe még csak 319 millió euró volt, a portugál segélynyújtás költsége már 431 millió euróra kúszott fel, a görög számla mindeddig 860 millió eurónál tart. Vagyis a mindeddig 1,6 milliárdnál tartó szlovák teherviselés Ciprus révén most tovább nő. Ha így megy tovább, akkor a végén még a mostani segélynyújtók is mentőövre szorulnak, már ha lesz, aki dobjon nekik...