Tét kerestetik

Deresedő halántékkal, esetleg szakállal ezt is megértük: elsőválasztók leszünk holnap, tessék hozzánk ilyen módon közelíteni. Csak a kákán is csomót keresők fogják e tény jelentőségét kétségbe vonni azzal, hogy hát ami az európai parlamenti választásokat illeti, a kicsike Szlovákiában mindenki elsőválasztó lesz, európai képviselőt itt még soha senki nem választott. Mondom, a minden jóban rosszat is keresők nem számítanak, a tény tény: eurournákhoz járulunk, éspediglen életünkben először. A hét végén tehát választunk. És nem csak mi, még háromszázötven millió európai polgártársunk; de jól hangzik. Vagy választanunk kellene. Most már ugyan eső után köpönyeg, de érdemes szemügyre venni, milyen is volt ennek a történelmi léptékű első euroválasztásnak a kampánya. Időnként azt sem tudtuk, hogy kampány van, mondjon bárki bármit, úgy látom, alig volt, vagy pedig valahol elveszett a sava-borsa. Ebből persze következtethetnénk arra is, hogy babra megy a játék. A játék ugyan általában nem babra szokott menni, de most úgy tűnik, arra megy. Nem egyértelmű számunkra a tét. Illetve a tét kérdésében még maguk az érintett politikusok is meglehetősen bizonytalanok voltak. Mert az ingatag, kis többségű, vagy éppenséggel kisebbségi kormányok majd megszakadtak annak hangoztatásában, hogy ennek a választásnak nincs belpolitikai tétje, s eredménye nem a kormányváltás lesz. A kormány nyakán lihegő ellenzéknek persze merőben más volt a véleménye. Elvárják az euroválasztástól, hogy csattanjon belpolitikailag is. Hogy amennyiben a kormány és koalíciója elvérzik, kevesebb mandátumhoz jut, akkor igenis tessék megbukni. Persze, ez a logika is sántít, akárcsak az, hogy amennyiben a koalíció veszít, nem történik az égvilágon semmi. Véget ért hát a kampány. A hiba természetesen bennem keresendő, hogy nem vettem észre, mikor kezdődött. De hát másfajta kampányokhoz vagyunk mi itt szokva, olyanokhoz, amikor egymás torkának ugranak, amikor nagyokat mondanak tisztelt politikusaink. Egészen biztos, hogy hatásos lett volna egy ilyen típusú ígéret: „Ha rám szavaztok, elérem, hogy mint 89 előtt, újra 5,60 lesz a kétkilós kenyér és 1,70 a sör”. Persze, ez egy euróvicc, mert hogy ezek az árak euróban értendők.

A szerző a Pátria Rádió szerkesztője