Tékozló egyház

Csehországban olyan feltétellel álltak rá az egyházi kárpótlásra, ha utána szétválasztják az államot és az egyházat, hogy később mindent maga fizessen. Szlovákiában még Mečiar idején megtörtént a restitúció, ám az állam továbbra is finanszírozza az egyházakat, mintha mi sem történt volna. Az elmúlt 13 évben a katolikus egyház 237 millió eurót kapott az adófizetőktől. Közben olyan beavatottaktól, mint Róbert Bezák nyugalmazott érsek tudjuk, hogy az egyház hogyan tékozolja el saját vagyonát. Röviddel azután, hogy tavaly leváltották a nagyszombati egyházmegye érsekét, a nyilvánosságra került, hogy elődje idejében az egyházmegyének több számlája volt különféle bankokban, és ezeknek a számláknak nyomuk sem volt a főkönyvelésben. Bezák elődje, Ján Sokol önkényesen dönthetett milliók elköltéséről bármilyen belső vagy külső ellenőrzés nélkül. A kárpótlás során visszaszerzett vagyon sem volt rendesen nyilvántartásba véve – Bezák szerint ennek a vagyonnak „24 millió euró az értéke”. Míg Sokol vezette az egyházmegyét, az egyházi földeket bérbe adták, a bérlők pedig további bérlőknek adták tovább a földeket drágábban, mint amennyit az egyháznak fizettek. Csak egy konkrét esetben az egyházmegye öt év alatt 600 ezer eurót vesztett. Amikor Bezák a bérlők tudtára adta, hogy nem kívánja folytatni elődje gyakorlatát, akkor némelyikük egyenesen megkérdezte, hogy az összeg, amit feketén adtak, alacsony-e. Ebből megértette, hogy „a szerződésen túl is fizettek”. Hogy milyen számlákra mentek ezek az összegek, s hogy ki rendelkezett felettük, Bezák nem tudta megállapítani. Éppen azért, mert olyan ügyek iránt érdeklődött, amilyenek iránt nem kellett volna, Bezák érsek bajba került. A többi érsek, a pápai nuncius, de maga a Vatikán sem támogatta, hogy rendet rakjon a pénzügyekben. Éppen ellenkezőleg, minél inkább sürgette a gyanús módszerek kivizsgálását, annál inkább nemkívánatossá vált. Nagyon nyíltan leírta mindezt a Vallomás című könyvben, amely a napokban került a boltokba. Abból, amit a könyvben elmondott, kiderül, hogy a botrányos vagyonkezelés nemcsak egy egyházmegye problémája, hanem az egész katolikus egyházé. A rejtély, hogy miért hívták vissza három év után a közkedvelt érseket, valószínűleg azzal függ össze, hogy Bezák mint püspök azt vallotta: „A pénz nem lehet az egyház belső ügye, az nem szentség. Éppen az egyháznak kell példát mutatnia, hogy pénzügyekben milyen transzparens.” Mivel az egyház nem akart példát mutatni, Bezáknak kellett távoznia a tisztségből. A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora