TALLÓZÓ

HOSPODÁRSKÉ NOVINY

A csehszlovákiai és a magyarországi németek kitelepítése közötti különbségekre mutat rá a Mecsek alján fekvő Bóly faluban készített riportjában a prágai napilap. Luboš Palata azt írja, hogy a Bólyból kitelepített németek házaiban a II. világháború után a szlovákiai Negyedről kitelepített magyarokat helyezték el. A kitelepítések között azonban alapvető különbség volt – idézi Heinek Ottó, a magyarországi német önkormányzat elnökének szavait. „Magyarországon nem voltak áldozatok. A németek kitelepítése ellen ráadásul a magyar politikusok egy része, a katolikus egyház és számos magyar művész tiltakozott”. A szerző szerint a szocializmusban a bólyi németek és az odatelepített magyarok megbékéltek egymással, a kommunizmus bukása után pedig Budapest rendezte a német kisebbséget ért sérelmeket. A magyar parlament már 1990-ben kijelentette, hogy a németek kollektív bűnössé nyilvánítása elfogadhatatlan, s kitelepítésük az emberi jogok megsértése volt, a vagyoni károkat pedig kárpótlási törvény által rendezte. Bár 1990 után a kitelepített németek visszatérhettek volna, ezt csak néhány idős pár tette meg, s a kárpótlásként kapott pénzt többnyire helyi rokonaiknak adták. A szlovákiai magyarok viszont Pozsonytól sem bocsánatkérést, sem kárpótlást nem kaptak – jegyzi meg a szerző, s idézi egy helyi lakos véleményét, aki a dekrétumokat fasisztának minősítette.