Irány a középiskola!

Az alapiskola elvégzése után jobb továbbtanulni gimnáziumban, vagy ellenkezőleg, inkább szakközépiskolát válasszunk?

Noha sok helyen elterjedt az az általános nézet, hogy a legtöbb középiskolás gimnáziumba jár, mert az könnyebbnek tűnik, a szakközépiskolák pedig diákhiánnyal küszködnek, ez nem egészen felel meg a valóságnak.

Tény, hogy a munkaerőpiacról hiányzik a szakképzett munkaerő bizonyos munkás foglalkozások és műszaki irányultságú szakmák betöltésére, mert ezek iránt az egyes szakközépiskolákban kicsi az érdeklődés. Ebből kifolyólag az ilyen iskolák fenntartóinak gyakran nem marad más választásuk, mint az egyes intézményeket összevonni, bizonyos szakokat átalakítani. Sőt bizonyos tanulmányi szakok az utóbbi években teljesen megszűntek, vagy csak ritkán és kizárólag abban az esetben nyitják meg őket újra, ha „összegyűlik” elegendő számú érdkelődő – ilyen például a bányászat, de az új diákok szerzésével rendszerint a vegyészeti és gépipari szakközépiskoláknak is gondjaik vannak. Ugyanakkor helytelen általánosítani és azt állítani: a végzős kilencedikesek többsége gimnáziumba vándorol a szakközépiskolák kárára. „Azon tanulók számaránya, akik az alapiskola befejezése után valamilyen szakközépiskolában folytatják a tanulmányaikat, hosszabb ideje viszonylag magas” – mutattak rá Renáta Hall és Miroslava Hapalová, az Ennek van értelme elnevezésű művelődési projekt szakemberei. 

A kutatásaik eredményei alátámasztják az Eurostat adatait, miszerint a jövőbeli szakmájukra valamilyen szakközépiskolában készülő és tanuló diákok számarányát nézve Szlovákia az ötödik helyen van az Európai Unió országai között. Ennek ellenére szemmel láthatóan csökkent a szakközépiskolákban tanuló fiatalok száma, de ez a kedvezőtlen demográfiai fejlődéssel is magyarázható, és ezt megérezték a gimnáziumok is, bár kisebb mértékben. A valamilyen konkrét szakmára felkészítő szakközépiskolákat továbbra is jóval több fiatal látogatja, mint a gimnáziumokat. A gondot főleg az okozza, hogy egyes intézmények továbbra is meghirdetnek olyan szakokat, melyek iránt a munkaerőpiacon egyáltalán nincs kereslet. Arra, hogy a gyakorlat nincs összhangban az elméleti képzéssel és az oktatási rendszerrel, a szakemberek időről időre figyelmeztetnek. 

Ezt megelőzendő az oktatási minisztérium a weboldalán rendszeresen közzéteszi azoknak a tanulmányi szakoknak a listáját, melyek végzőseiből hiány van a munkaerőpiacon, akárcsak azon ágazatoknak a listáját, melyek végzőseiből – ellenkezőleg – túl sok van, s végső soron nem tudnak elhelyezkedni és a saját szakmájukban érvényesülni. Ők eleve arra vannak ítélve, hogy azonnal átképezzék magukat, esetleg külföldön próbáljanak szerencsét, vagy regisztrálhatják magukat a munkaügyi hivatalban. Például kevés van gépészből, hentesből, számítógépes szakemberből, kőművesből, fémkohászból, varrónőből stb., ezzel szemben masszőrből, kozmetikusból és vizázsisztából szinte Dunát lehet rekeszteni. Nem ártana, ha a jövőbeli foglalkozás és az arra felkészítő oktatási intézmény kiválasztásakor a végzős kilencedikesek ezt a szempontot is figyelembe vennék.

Böngésszen kiemelt középiskoláink között!

Irány a középiskola – felvételi útmutató

Ismét változott a középiskolai felvételi folyamat – az idei módosítás legnagyobb szépséghibája, hogy menet közben változtattak a játékszabályokon. A mostani kilencedikesek szeptemberben még azzal a tudattal kezdték a tanévet,  hogy március 20-áig van idejük eldönteni, hol szeretnének továbbtanulni. Az oktatási minisztérium azonban váratlanul előbbre hozta a jelentkezési határidőt és a tehetségvizsgák időpontját.

Az utóbbi években többször is változott a középiskolai felvételi folyamat. 2020-ban a koronavírus-járvány miatt voltak kisebb-nagyobb eltérések a korábban megszokott eljárástól, majd 2022. január 1-jétől életbe lépett az oktatási törvény módosítása, ami több újdonságot vezetett be. A legfontosabb változás akkor az volt – s ez azóta is érvényes –, hogy a végzős diák törvényes képviselőjének csak egyetlen jelentkezési lapot kell kitöltenie, melyen összesen 4 oktatási intézményt tüntethet fel: kettő olyat, ahol nem kell tehetségvizsgát abszolválni, és további kettő iskolát, ahol tehetségvizsgát is követelnek. 2022-ben egyetlen határidőt vezettek be, a március 20-át. Korábban a tehetségvizsgát igénylő iskolákba már februárban kellett jelentkezni, a tehetségvizsga nélküli intézményekbe pedig áprilisban kellett postázni a nyomtatványokat. 2022-től mindenhol a március 20-ai dátum volt érvényben, és két éven keresztül a felvételi vizsgák is szinte egyszerre, április végén-május elején voltak az összes intézményben.

2025-től megint kettéválasztják a felvételik időpontját a tehetségvizsgás és a tehetségvizsga nélküli intézményekbe. A jelentkezési határidő egységes marad, viszont egy hónappal előbbre hozták: már ebben a hónapban, azaz legkésőbb február 20-áig ki kell tölteni a jelentkezési lapot. Továbbra is érvényes, hogy minden tanuló 4 intézménybe jelentkezhet: két tehetségvizsgás és két tehetségvizsga nélküli iskolába.

„A terminusok megváltoztatása nagyon meglepő, és attól tartok, hogy nem mindenki örül ennek” – állapította meg Mishela Spurná, a pozsonyi Černyševské utcai alapiskola pályaválasztási tanácsadója. Szerinte nem jó menet közben változtatni a játékszabályokon. Sok végzős tanuló ugyanis már a tanév elején fixálja magában a fontos dátumokat, eltervezi előre a felkészülés menetét, és egyeseknél pánikszerű reakciókat, kapkodást idézhet elő az előre hozott dátum.

Ráadásul nemcsak a jelentkezési lapokat kell hamarabb leadni, a tehetségvizsgák is korábban lesznek – úgy, ahogy a Covid előtt voltak. Tehetségvizsgát művészeti és sportiskolákban, illetve bilingvális gimnáziumokban kell tenni. 2025-ben két dátum közül lehet választani: március 24. és március 31.

Az oktatási minisztérium szerint ez azért jobb így, mert a tanulók árpilisban már tudni fogják, felvették-e őket valahová, sőt vissza is kell jelezniük az adott iskolába, hogy tényleg ott kívánnak-e továbbtanulni.

A tehetségvizsga nélküli középiskolákba május elején lesznek a felvételi vizsgák, s akit felvesznek tehetségvizsgás iskolába, annak már nem kell elmennie a májusi felvételire. A szakminisztérium szerint ez tehermentesíti az iskolákat, jobb áttekintésük lesz az üres helyekről.

Most pedig foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat!

Február 20.

A jelentkezési lapot az összes megpályázott tanulmányi szakra ugyanaddig a dátumig: 2025. február 20-áig kell eljuttatni.

Az alapiskolákban tevékenykedő nevelési tanácsadóknak már fel ke llett venniük a kapcsolatot a végzős tanulók szüleivel, s tájékoztatniuk kellett mindenkit a felvételi folyamat részleteiről – főleg arról, csak egyetlen jelentkezési lapon lehet 4 középiskolát feltüntetni. Az intézmények sorrendje csak informatív jellegű, senkit semmire nem kötelez.

A jelentkezési lapot a szülők töltik ki, a tanulók előmenetelével, értékelésével kapcsolatos adatokat pedig az alapiskola igazgatójának kell igazolnia. 

Elektromos és papíralapú űrlap

A jelentkezési lapot ki lehet tölteni elektronikusan, vagy választhatunk hagyományos papíralapú űrlapot is, mely letölthető az oktatási minisztérium honlapjáról, illetve beszerezhető az alapiskolákban vagy az irodai szereket és nyomtatványokat is árusító papírboltokban. 2022-től a dokumentumot mindkét törvényes képviselőnek alá kell írnia, kivéve, ha a szülők megállapodnak, hogy csak az egyikük írja alá, ám erről írásban előre kell tájékoztatni az iskolaigazgatót.

Kötelező mellékletek

A kiválasztott iskola fajtájától függően a jelentkezési laphoz kell csatolni bizonyos mellékleteket. Már nem kell mindenhol igazolást felmutatni a gyermekek egészségi állapotáról, de bizonyos szakok esetében még szükség van rá – ezzel igazolja alkalmasságát az adott szakmára. Az oktatási tárca weboldalán közzétették azon szakok listáját, ahol megkövetelnek ilyen igazolást – erről az alapiskola pályaválasztási tanácsadója is tud részletes tájékoztatást adni.

Még a következő mellékletekre, igazolásokra lehet szükség:

● Speciális nevelési-oktatási igényű gyermek esetében csatolni kell az illetékes nevelési-pszichológiai tanácsadó központ diagnosztikai jelentését, mely nem lehet 2 évnél régebbi.

● A tehetséges sportolókat gondozó szervezetek listáján szereplő, sportiskolába jelentkező gyermekek esetében mellékelni kell az illetékes nemzeti sportszövetség igazolását. Nekik szükségük van igazolásra egy sportorvostól is.

● A rokkant vagy súlyosan egészségkárosult tanulók esetében szükség van igazolásra a munkaképességük csökkenéséről.

● A fogyatékkal élő, egészségügyi szempontból hátrányos helyzetű gyermekeknek ugyancsak mellékelniük kell a megfelelő szakorvos igazolását.

● Aki duális képzésre jelentkezik, mellékelnie kell egy igazolást attól a munkaadótól, akinél a képzés gyakorlati részét fogja végezni.

● Annak a tanulónak, akinek a bizonyítványain nemcsak érdemjegyek, hanem szóbeli értékelések is szerepelnek, mellékelnie kell a bizonyítványai fénymásolatát. Ugyancsak csatolni kell a bizonyítványokat abban az esetben, ha az alapiskola a jelentkezési lapon valamilyen okból nem igazolja a tanulmányi előmenetelre vonatkozó adatok helyességét.

● Csatolni lehet a különböző tanulmányi versenyeken, olimpiászokon elért eredményeket igazoló oklevelek, bizonylatok másolatát is.

Hogyan postázzuk?

Ha a szülő az elektronikus nyomtatványt választja, akkor a konkrét űrlapot a gyermeke alapiskolája által használt iskolai információs rendszere generálja. Néhány adat feltehetően előre meg lesz adva az iskolai adatbázis alapján, a többit a szülőnek kell pótolnia.

A kitöltött űrlapot az iskolai információs rendszer közvetítésével legkésőbb 2025. február 20-áig kell leadni. A nyomtatványhoz csatolni kell az esetleges szükséges mellékleteket beszkennelt formában.

Ezután az alapiskola igazgatója igazolja a jelentkezési lapon feltüntetett adatokat, majd továbbítja a kitippelt középiskolá(k)ba. A tehetségvizsgát igénylő intézményekbe ezt legkésőbb február 28-áig kell megtennie, a tehetségvizsga nélküli iskolákba pedig április 20-áig.

Ha az iskola nem igazolja a gyermek tanulmányi előmenetelét, a bizonyítványok fénymásolatát is csatolni kell. A nyomtatványt az összes középiskolába el kell küldeni, melyek a jelentkezési lapon szerepelnek. Műszaki problémák esetén az űrlapot és a mellékleteket annyiszor ki kell nyomtatni, ahány iskolát választottunk, s postai úton vagy személyesen kell a középiskolá(k)ba eljuttatni. Ha eleve papíralapú nyomtatványt választunk, akkor, miután kitöltöttük és az alapiskola igazgatóságán igazoltattuk az adatok helyességét, annyiszor le kell fénymásolni a mellékletekkel együtt, ahány iskolába – maximum négybe! – el akarjuk juttatni.  Ha a szülőknek nincs lehetőségük fénymásolni, megkérhetik az iskolát, hogy biztosítson számukra fénymásolatokat. Minden példányt mindkét szülőnek alá kell írnia.

A pályaválasztási és nevelési tanácsadó szerepe

Az alapiskolákban tevékenykedő pályaválasztási és nevelési tanácsadóknak időben tájékoztatniuk kell a gyerekeket és a szüleiket a jelentkezési lapok kitöltésének módjáról és a fontos határidőkről. Az érintett tanulókkal megbeszélik, hogyan kell kinéznie a fizikai alkalmasságot alátámasztó orvosi igazolásnak, s az összes szükséges mellékletet, igazolást február végéig igyekeznek beszereztetni. Közben folyamatosan konzultálhatnak a szülőkkel, és koordinálják az iskola vezetésével a jelentkezési lapokon feltüntetett adatok ellenőrzését.

Középiskolák

A középiskolák csak az alapiskolák igazgatói által ellenőrzött és igazolt jelentkezési lapokat fogadják el. Amennyiben a középiskolák a felvételi folyamat során figyelembe veszik az alapiskolás előmenetelt és érdemjegyeket, nyilvánosságra kell hozniuk, hogy azt milyen szempontok alapján teszik, illetve hogyan alakították át pontokra. Az intézményeknek azt is nyilvánosságra kell hozniuk, hogy pontosan milyen feltételek mellett veszik fel a jelentkezőket.

Felvételi vizsga nélkül?

Az adott középfokú intézmény igazgatója az iskola pedagógiai tanácsával folytatott megbeszélés alapján dönthet úgy, hogy bizonyos feltételek mellett felvételi vizsga nélkül is felvehet diákokat. Idáig rendszerint azok úszták meg a vizsgát, akik a Monitort 90%-ra megírták, egy törvénymódosítás azonban lehetővé teszi, hogy azt is felvehessék felvételi vizsga nélkül, aki a Monitort csak 80%-ra oldja meg – erről az adott iskola dönthet.

A kilencedikesek központi tudásszintfelmérése az idén március 19-én matematikából, szlovákból (kivéve a magyar tannyelvű iskolákat)  és magyarból (a magyar tannyelvű iskolákban), illetve március 20-án szlovákból (a magyar tannyelvű iskolákban) és ukrán nyelvből (az ukrán tannyelvű intézményekben) lesz. Aki valamilyen okból márciusban nem tud részt venni a tudásszintfelmérésen, az április 2-án és 3-án oldhatja meg a feladatsorokat.

Felvételi vizsga

A középiskola igazgatója legkésőbb 5 nappal a felvételi vizsga előtt írásos meghívót küld a jelentkezőknek. Ha az iskola vezetése úgy dönt, a Monitor eredményei alapján bizonyos tanulóknak nem kell felvételi vizsgát tenniük, erről az érintetteket írásban tájékoztatja. Ilyen esetben az érintett tanuló automatikusan a felvételi vizsgán elérhető maximális pontszámot kapja.

A tehetségizsgát igénylő középfokú intézményekben a felvételi vizsga első terminusa március 24., de szükség esetén elhúzódhat március 25–26-ig. A második terminus március 31., ám szükség esetén szervezési okokból lehet április 1-jén és április 4-én is.

Az iskolaigazgatók legkésőbb április 8-áig nyilvánosságra hozzák az eredményeket.

A tehetségvizsga nélküli iskolákban április 28-án lesz a felvételi első terminusa, de szervezési okokból elhúzódhat május 2-áig. Május 5-én lesz a felvételi  vizsga 2. terminusa, illetve szükség szerint május 9-én, 12-én is tarthatják.  A középiskolák 2025. május 16-áig hozzák nyilvánosságra a felvételi vizsgák eredményét.

Ha valaki komoly okokból (betegség, temetés stb.) nem tud részt venni a  felvételi vizsgán, a középiskola igazgatója pótterminust ad. A szülőnek a távolmaradás okáról legkésőbb a felvételi napján tájékoztatnia kell a középiskolát, és az igazgató ilyen esetben fenntart egy helyet az első évfolyamban.

Miből van a felvételi?

A felvételi vizsga rendszerint a kiválasztott intézmény oktatási nyelvéből és matematikából van, de a szakközépiskolákban lehet más tantárgyból is (például fizikából, kémiából, biológiából). Az oktatási minisztérium minden évben meghatározza, hogy bizonyos típusú iskolákban melyik három tantárgyból lehet felvételizni – az intézmények ún. profil tantárgyai a minisztérium weboldalán is közzétették (https://www.minedu.sk/profilove-predmety-na-prijimacie-skusky-na-stredne-skoly/). Ott, ahol a tanítás valamilyen kisebbség nyelvén folyik, az iskola oktatási nyelvéből is van felvételi. Ha magyar iskolából szlovák oktatási nyelvűbe jelentkezik valaki, kérheti, hogy a tesztek kérdéseit és feladatait magyarul kapja meg – természetesen ez alól kivételt képez a szlovák nyelv és irodalom.

Felvételi után

A felvételt nyert tanulóknak, illetve törvényes képvilseőiknek a megadott dátumig tájékoztatniuk kell az iskolát arról, hogy szándékukban áll beiratkozni.

A tehetségvizsgás iskolákba jelentkezőknek ezt április 11-éig kell megtenniük, a tehetségvizsga nélküli intézmények esetében pedig május 21-éig.

Akit nem vesznek fel, a döntés ellen az elutasító határozat átvételétől számított 5 napon belül fellebbezhet. Egyházi és magániskolába 15 napon belül lehet fellebbezni. Fellebbezni csak akkor érdemes, ha a jelentkezőt helyszűke miatt nem vették fel. Akit azért utasítanak el, mert nem érte el a felvételhez szükséges minimális pontszámot sem, annak a fellebbezését is elutasítják.

A felvett jelentkező csak a beiratkozás után lesz a középiskola diákja. Ennek a módjáról, helyéről és a pontos időpontjáról szóló tájékoztatást a gyerek felvételéről szóló határozattal egyszerre postázzák.

A beiratkozásra mindenkinek magával kell vinnie az ún. beiratkozási lapot – ezt az alapiskolában lehet beszerezni.

Második forduló

Akit nem vesznek fel sehová, a felvételi folyamat második fordulójában ismét próbálkozhat. Miután a szülők eldöntik május 21-éig, gyermekük melyik iskolába fog beiratkozni, összesítik az összes középiskolában fennmaradt szabad helyeket, s júniusban ezeket lehet majd megpályázni. Az esetleges második forduló időpontja június 17., illetve a felvételi vizsga szükség szerint elhúzódhat június 18-áig. A második forduló eredményeit a középiskolák június 20-ig kötelesek közzétenni, s a felvételt nyert fiataloknak, illetve törvényes képviselőjüknek legkésőbb június 25-éig jelezniük kell, beiratkoznak-e.

A nyolcosztályos gimnáziumokban a felvételi vizsgának nem lehet második fordulója.