TALLÓZÓ

A Beneš-dekrétumok semmissé nyilvánítását követeli a cseh lapban megjelent interjújában Habsburg Ottó, az Európai Parlament képviselője, a Páneurópai Unió elnöke. „Feszültnek érzem a (cseh–német) kapcsolatokat, s olyanok is maradnak, amíg a csehek nem nyilvánítják semmissé a Beneš-dekrétumokat. Nemcsak a németek, hanem általában az európaiak számára is elfogadhatatlanok. Ez az emberi jogok abszolút megerőszakolása. És ennek el kell tűnnie. Meg vagyok győződve arról, hogy azután a csehek és a németek kapcsolata páratlanul jó lesz. Elsősorban a fiatal cseh nemzedéken látom, hogy érdeke a jó kapcsolat, ápolja azt, s ez a helyes út” – nyilatkozta Habsburg Ottó abban az interjúban, amelyet a legolvasottabb cseh napilap, a Mladá fronta Dnes közölt. Az egykori osztrák uralkodóház tagja nyilatkozatában elmondta: azért vesz részt minden évben a kitelepített szudétanémetek pünkösdi találkozóján Nürnbergben, mert „alapvető módon” ellenez mindenféle kiűzetést. A szudétanémetek kitelepítésének tervét annak idején Edvard Beneš csehszlovák köztársasági elnöknek személyesen is a szemére vetette. „Kommunikációs hibákat látok azonban a német oldalon is” – jegyezte meg az EP képviselője. A továbbiakban elmondta, hogy az Európai Unió kibővítése nagy álmának megvalósítását jelenti. „Nagy siker ez Európa és az európaiak számára is” – véli Habsburg Ottó. (kes)

AP HĺRÜGYNÖKSÉG

Hiába mondott igent a vőlegény, a kolozsvári anyakönyvvezető mégsem adta össze a párt, mivel a férfi először nem román nyelven fejezte ki beleegyezését. Vasile Gherman anyakönyvvezető nem volt hajlandó összeadni a 44 éves, magyar származású, román–francia kettős állampolgárságú Andrei Dombit és aráját, a 33 éves Anca Diana Tomát, mivel Dombi egymás után három nyelven – magyarul, románul és franciául – mondta ki az igent: „Igen, da, oui.” „Azért mondtam magyarul, mert magyar a származásom, románul és franciául pedig azért, mert kettős állampolgár vagyok. Nem volt ebben semmi előre kitervelt provokáció” – hangsúlyozta a hoppon maradt vőlegény. A városháza tekintélyét lángpallossal védő anyakönyvvezető kijelentette: tisztán, érthetően kell hallania a beleegyezést, és a háromnyelvű „igen” zavaró volt. „Ha először románul ejti ki, hogy da, akkor megkötöm a házasságot” – bizonygatta Gherman, és hozzátette, később kereste a párt, hogy összeadja a vőlegényt és menyasszonyát, de már nem találta meg őket. Mint kiderült, Gherman régebben már kétszer elutasította, hogy magyar párokat adjon össze, mert románul és magyarul is kimondták a „boldogtalanító” igent. Annak a párnak, amelyik ezért beperelte a városházát, a bíróság 1200 dollár kártérítést ítélt meg. Dombiék kijelentették: ők is pert indítanak Gherman ellen.