Szomszédok közös határ nélkül

Kovács László és Joschka Fischer, a két ország külügyminisztere közös cikket írt a Magyarország és a Német Szövetségi Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulójára.

„Amikor Magyarország és a Német Szövetségi Köztársaság harminc évvel ezelőtt felvette a diplomáciai kapcsolatokat, Európa még megosztott kontinens volt. Most, 2003 végén a két ország e megosztottság végleges leküzdésén munkálkodik: az Európai Unió tíz tagállammal bővül. Magyarország és Németország 2004. május 1-jétől földrészünk jövőjét az Európai Unióban partnerként alakítják.

A magyar–német kapcsolatok nemzetközi jogi alapját 1973. december 20-án fektették le. Willy Brandt keleti politikájának köszönhető, hogy a két ország hosszú és közös történelmében ez az új fejezet megnyílhatott.

A magyarok és a németek mindig is szoros kapcsolatot ápoltak egymással, amely még a hidegháború és a vasfüggöny okozta megosztottság alatt is fennállt. Ebből adódóan a német közvélemény nagy rokonszenvvel követte az 1956. évi magyar forradalmat és az azt követő magyar reformtörekvéseket. Számos német, akit a fal a családjától és a barátaitól elszakított Keleten és Nyugaton, hálával emlékezik a magyarországi utazásokra, amikor a hetvenes és a nyolcvanas években a rokonok és a barátok úgymond „semleges földön” találkozhattak egymással.

Az újkori magyar–német kapcsolatok legfontosabb éve 1989 volt. Magyarország döntő mértékben járult hozzá Németország és Európa megosztottságának felszámolásához, midőn 1989. szeptember 10-én az NDK polgárai előtt megnyitotta határait. Magyarország ezzel a döntéssel nyerte el szabadságát, Németország az egységét. Ezáltal szabaddá vált az út Európa politikai egyesülése előtt. A demokratikus Magyarország és az újraegyesült Németország kezdettől fogva egymás partnerei voltak e feladatban.

Országaink már 1992-ben szerződést írtak alá a baráti együttműködésről és az európai partnerségről. Szomszédként tekintünk egymásra még akkor is, ha nincs közös határunk. Jószomszédi kapcsolataink egyebek között a tudomány és a művészetek területén is tükröződnek. Magyar írók, mint Kertész Imre, Konrád György, Dalos György és Mora Terézia sok évet töltöttek Németországban; mindkét országban és nyelven nagyon sikeresek. 2002-ben jött létre Budapesten az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem, ahol már több mint 150 diák folytat egész Közép-Európából posztgraduális formában gazdasági, jogi és kulturális tanulmányokat.

Németország már korán, fenntartások nélkül támogatta Magyarország határozott útját az Európai Unióba. Nem volt véletlen, hogy Magyarország az egykori Varsói Szerződés tagállamai közül elsőként, 1994. április 1-jén nyújtotta be felvételi kérelmét az Európai Unióba. Tíz évvel később, 2004 májusában Magyarország tagja lesz az Uniónak. A németek ennek éppúgy örülnek, mint a magyarok.

A diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulóján örömmel állapíthatjuk meg, hogy az együtt-működés Magyarország és Németország között példás. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy azt a jövőben még intenzívebbé tegyük. Olyan időszakban, amikor a nemzetközi politikában nagy kihívásoknak kell megfelelni, szükség van ilyen barátságokra, hogy közösen alakíthassuk Európát. Ezért fogunk dolgozni Magyarországon és Németországban.”

Kovács László, külügyminiszter

Joschka Fischer, külügyminiszter

Budapest–Berlin, 2003. december