Román anarchisták áprilisi NATO-akciója

Román anarchisták tiltakozó akcióra készülnek a NATO-csúcs idején – írta tegnap hivatalos rendőrségi forrásokra hivatkozva az Adevarul című bukaresti napilap.

Az újság utal arra is, hogy pénteken megtagadták a belépési engedélyt hat NATO-ellenes német aktivistától a román–bolgár határon. Állítólag egy „anarchista irányzatú” szervezethez tartoztak, és olyan anyagokat – CD-ket, jelvényeket, plakátokat, folyóiratokat és egyéb kiadványokat – találtak náluk, amelyeket „erőszakos töltetű” NATO-ellenes megmozdulásra akartak felhasználni a szövetség április 2–4-én Bukarestben sorra kerülő csúcstalálkozója idején.

Az Adevarul szerint az említett NATO-ellenes anyagokat a Felszabadító Kezdeményezés (Initiativa Libertara) nevű román anarchista csoport is használta volna.

Ezt a szervezetet a háttérből állítólag több nemzet tagjaiból álló szűk csoport irányítja, amelyben például egy görög, egy bolgár, egy német és egy francia is helyet foglal. Az újságból megtudni azt is, hogy több mint nyolcezer román csendőrt képeztek ki németországi és franciaországi szakemberek az esetleges NATO- és globalizációellenes megmozdulásokkal szembeni fellépésre. A román csendőrség meg nem nevezett forrásai a lapnak elmondták: vízágyúkkal, gumibotokkal és könnygázzal oszlatják fel a tüntetőket.

A Cotidianul című napilap ugyanakkor bírálja a román hatóságokat, amiért nem engedték be a múlt héten a német személyeket. Ion Cristoiu, az egyik legismertebb politológus és publicista emlékeztet, hogy két román civil szervezet is tiltakozott az intézkedés ellen, amely szerintük ellentétes az Európai Unión belüli szabad mozgás elvével.

A cikk szerzője „Ceausescu-rendszert idéző ostobaságnak” minősítette a belépési tilalmat. Kifejti: a G8 csoport találkozóinak és a NATO-csúcsoknak mindeddig elmaradhatatlan részei voltak a globalizációellenes megmozdulások, amelynek résztvevőit minden más ország beengedte.

Cristoiu úgy véli: a bukaresti NATO-csúcsra várt több mint 1500 külföldi újságírót nem az fogja érdekelni, hogy a román hatóságok milyen hatékony intézkedések révén gondoskodnak a találkozó biztonságáról, hanem az, hogy a rendszerváltás után csaknem két évtizeddel valóban felszámolta-e az ország a ceausescui örökséget, betartja-e az európai normák minimumát.