Prágának drága lesz a Nova-ügy

Minden egyes cseh állampolgár mintegy ezer koronát fizet ki a Nováért, illetve azért, hogy a cseh politikusok a kereskedelmi televízió esetében nem tartották be a nemzetközi életben szentnek és sérthetetlennek tartott szabályokat. A 10,5 milliárd koronát a cseh államnak ugyanis egy nemzetközi döntőbírósági határozat alapján büntetésként, kárpótlásként kell megfizetnie azért, hogy a Nova televízió esetében nem védte meg egy külföldi vállalkozó beruházását, konkrétan a Ronald Lauder amerikai vállalkozó tulajdonában lévő Central Media Entreprises (CME) társaságét, amely a Nova létrehozása utáni első években a televízió műsorait gyártó és beszerző céget (Česká nezávislá televízní společnost – CNTS) működtette.

A Csehország számára oly kellemetlen nemzetközi bírósági döntés még 2001 szeptemberében született Stockholmban, s azt Prága még az év decemberében megfellebbezte, mert szerinte a három döntőbíró közül kettő (a harmadik cseh volt) elfogult volt. A nemzetközi döntőbíróság arra a következtetésre jutott, hogy a CME esetében Prága megsértette a Csehország és Hollandia közötti, a beruházások kölcsönös védelméről szóló szerződést, s ezért a CME társaságot kártérítés illeti meg. Összege jelenleg 10, 5 milliárd korona. A CME azt állítja: a cseh állam felelős azért, hogy a CNTS elveszítette a Nova kereskedelmi televízió kizárólagos kiszolgálójának státusát, s mert ezzel a CME-t nagy anyagi veszteség érte, kártérítést követel Prágától.

A lassan a végkifejletéhez közeledő vita lényege, hogy Lauder 1994-ben anyagi hátteret teremtett a Nova beindításához. A CME és a CET 21 (a műsorsugárzási engedély tulajdonosa) között olyan szerződés született, amely szavatolta, hogy a CME által alapított CNTS kapja a reklámbevételeket. Miután azonban Lauder és a Nova igazgatója Vladimír Železný között megromlott a viszony, az amerikaiak 1999-ben megpróbálták eltávolítani Železnýt a televízió éléről. Az engedély azonban az ő kezében volt, s a vita miatt egyszerűen faképnél hagyta az amerikaiakat, megalapította immár saját Nova televízióját. Lauderék ezzel el lettek zárva a pénzforrástól.

Az amerikai vállalkozó úgy Železnýt, mint a cseh államot is perelte nemzetközi fórumokon. A Železný elleni pert 2001 elején Amszterdamban megnyerte, és Železnýnek mintegy 27 millió dollárt kellett volna fizetnie Laudernek, amire azonban nem volt hajlandó. Az ügy csak néhány hónapja rendeződött, miután a Nova új többségi tulajdonosa, a prágai PPF pénzügyi- és beruházói csoport – egyébként Csehország legerősebb pénzügyi csoportja – Železný helyett rendezte a tartozást. A háttér, a PPF és Železný közti megállapodás nem ismeretes. A PPF-nek valószínűleg már nagyon terhes volt az adósság, így inkább fizettek, hiszen a kezükbe került Nova bizonyára behozza ezt az összeget. Az amerikaiak tehát az éveken keresztül tartó jogviták és bírósági perek után megkapták pénzük egy részét.

A Nova-ügyben lefolytatott két további per formálisan Lauderéket és a cseh államot érinti. Az elsőben – a londoniban – a cseh állam nyert, míg a másikban – a stockholmiban – veszített, s a döntés alapján fizetnie kell. Mint már említve volt, Prága megtámadta a döntést, és a svéd polgári bíróság, amely a cseh fellebbezést megtárgyalta, a héten lezárta az ügy tárgyalását. Az ítélethirdetésre az előrejelzések szerint júniusban kerül sor, és a jelek szerint Prágának fel kell készülnie arra, hogy pert veszít, s fizetnie kell. Tekintettel az összeg rendkívüli nagyságára, a Nova-ügy lehetséges végkifejlete belpolitikai vihart kavart Csehországban. Ugyanis mindenki felteszi a kérdést: ki viseli a felelősséget ezért? Miért nem fizet az, vagy azok, akinek, vagy akiknek hatalmas hasznuk volt és van a televízió működéséből, elsősorban a médiamágnás, az időközben szenátorrá lett Vladimír Železný, aki mindezek ellenére is megtartotta vezérigazgatói bársonyszékét?

Míg egyszerű paraszti ésszel a dolog világosnak látszik, jogilag rendkívül bonyolult, s komoly politikai kérdés is. Az egyszerű ember észjárása szerint ugyanis, ha Lauderék pénzt adtak Železnýéknek a Nova működéséhez, s megállapodtak a nyereség egyfajta felosztásán, akkor a feleknek ehhez kellett volna tartaniuk magukat, s egyiknek sem volt joga kirúgni az üzletből a másikat, s aztán már csak a saját zsebébe folyatni a hasznot. Ma már köztudott: abban, hogy Železný kirúgta az üzletből az amerikaiakat, szerepe volt a cseh képviselőháznak, mert olyan törvényeket hozott, amely ezt lehetővé tette, s szerepe volt az országos televízió és rádió tanácsnak is, amely szintén szó nélkül tudomásul vette az amerikaiak kiebrudalását. Bizonyos köröknek ugyanis ez volt a céljuk. Egyeseknek pénzről, másoknak hatalomról szólt a történet. S bármennyire is állítja ma Železný, hogy ő mindig mindent a törvény alapján tett, s őt Lauderék és a cseh állam pere semmilyen módon nem érinti, nyilvánvaló, hogy csak színjátékról van szó. Az egész ügy – amelynek még számtalan mellékszála van – ugyanis végig a Nováról szólt, illetve a pénzszerzésről, s az ezzel összefüggő hatalmi, politikai párharcokról. A Nova ugyanis nem csak pénzügyi, hanem politikai hatalom is.

Most a szabálysértésért fizetni kell, s erre a konkrét szabálysértők nem hajlandóak. A vihar így elkerülhetetlen. A cseh parlament javaslatára Vladimír Špidla kormányfő múlt héten már menesztette a televízió és rádió tanács tagjait, akik azonban nem akarnak megválni tisztségeiktől, mondván, hogy a parlament ezzel csak saját felelősségét kívánja leplezni. A nagy vétkes – leegyszerűsítve – valószínűleg a cseh belpolitika, amely ezeket az inkorrekt húzásokat lehetővé tette. Ezt pedig a mai politikai vezetésnek is nehéz beismernie, hiszen sokan azok közül, akik ma a parlamentben vagy a médiatanácsban ülnek, akkor is azokban a körökben mozogtak, ahol a rossz döntések születtek.