Orosz szomszédság – balti átok

MTI–HÁTTÉR

„Nagyon aggódom, mert valahányszor úgy tűnik, hogy rosszabb már nem lehet az ukrajnai helyzet, még tovább súlyosbodik” – mondja a 35 éves Helen Sildna, a tallinni zenei fesztiválok rendezője. Százötven neves baltikumi személyiség, köztük a volt észt és litván elnök felhívást tett közzé, amelyben szövetséges NATO-csapatok állandó jelenlétét sürgették országaikban. „Oroszország neoimperializmusa miatt attól kell félnünk, hogy mi lehetünk expanzionista álmainak következő célpontjai. Ne engedjük ezt” – írták. „Kérjük, hogy biztosítsák a szövetséges csapatok állandó jelenlétét országaink területén. Egész Európa biztonsága és szabadsága függ ettől” – folytatódik a felhívás.

Janis Janson 47 éves lett férfi, akit az AFP tudósítója egy rigai piacon kérdezett, bűnözőnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt. „Ha sikerrel jár Ukrajnában, bármibe fogadhat, hogy idejön. Ha nem lennénk a NATO-ban, már itt is lenne” – vélekedett.

Népes orosz kisebbség

a Baltikumban

Aggodalmat vált ki a balti országokban jelen lévő népes orosz ajkú kisebbség, miután Oroszország kinyilvánította jogát a határain kívül élő honfitársai megvédésére. Észtországban és Lettországban az oroszok a lakosság több mint negyedét alkotják, számukat 1,3–2 millió közé teszik. Lettország negyven százaléka orosz anyanyelvű, de Oroszország ukrajnai viselkedése sok baltikumi orosznak sem tetszik.

A moszkvai

propaganda hatásai

„Én Putyin híve voltam. Először úgy gondoltam, igaza van, hogy elfoglalta a Krímet, de már nem így gondolom. Ukrajna Oroszország barátja volt. Érdemes volt elveszteni egy barátot egy kis darab területért?” – mondja az 52 éves Anna Szlavinszkaja, aki a rigai pályaudvaron egy csokor virággal a kezében éppen moszkvai barátainak érkezésére vár.

A 75 éves Enn Toom nyugdíjas észt matematikus a moszkvai „fekete propaganda” miatt aggódik. „Utalhatok egy észtországi orosz példájára, aki az orosz propaganda hatására Ukrajnába utazott, hogy segítsen az ukrán testvéreknek, ahogy Moszkvában mondják, a fasiszta kijevi juntával szemben. Néhány hét múlva hazajött, miután a helyszínen látta a valóságot” – mondta.

Litvániában gyűjtés indult az ukránok javára. Vytautas Budreika, egy 25 éves menedzser a közösségi internetes portálokon gyűjti az adományokat. „Hat éve még úgy gondoltam, Oroszország nem jelent fenyegetést. De a 2008-as grúziai és a jelenlegi ukrajnai események után ma már nem így gondolom. Nagyon félünk” – mondja.

Lengyelországban kevésbé érezhető az aggodalom, de a történelmi analógiák sokak emlékezetében felrémlenek. „Fegyverrel harcolni egy szomszédos ország ellen, elfoglalni területeit, gátolni külpolitikája szabad megválasztását, mindez nyugtalanító módon emlékeztet a 20. századi európai történelem rossz fejezeteire” – jelentette ki Bronislaw Komorowski lengyel elnök.

„Nagyon aggódom amiatt, ami Oroszország és Ukrajna között zajlik. Őszintén szólva már nem hallgatom a híreket, mert végigfut a hátamon a hideg” – mondja egy lengyel nyugdíjas asszony, Barbara Rybeczko-Tarnowiecka.

Sandra Kalniete korábbi lett külügyminiszter és volt európai uniós biztos szerint „ha most nem állítjuk meg Oroszországot, folytatni fogja holnap és holnapután”. A szövetséges erők állandó jelenléte a balti államokban és Lengyelországban szerinte elsődleges fontosságú, nemcsak a szóban forgó országok, hanem egész Európa biztonsága szempontjából is.