Olajozott korrupció: a Mol-vezér kiadatását követeli Horvátország

A Hernádi Zsolt kiadatására vonatkozó uniós bírósági döntés tiszteletben tartására szólította fel Magyarországot Drazen Bosnjakovic horvát igazságügy miniszter.

„Elvárom Magyarországtól, hogy tiszteletben tartsa az Európai Unió Bíróságának döntését a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának kiadatás ügyében” – jelentette ki Bosnjakovic.

A Zágráb megyei bíróság még 2016 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához (CJEU), amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot, és ezzel szerinte megsértette az uniós jogot. Az uniós bíróság szerdai ítélete szerint egy nemzeti hatóság nem tagadhatja meg az európai elfogatóparancs végrehajtását. Bosnjakovic úgy véli: a döntés megerősítette a horvát bíróság és a horvát kormány álláspontját. „Az ítélet világos, az európai elfogatóparancsot végre kellett volna hajtani” – hangsúlyozta a tárcavezető. Szavai szerint Horvátország egyre aktívabb lesz ebben az ügyben.

A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol és Hernádi visszautasítja a vádakat.

Hernádi kiadatását először 2013-ban kérték a horvát hatóságok, mert a magyar üzletember nem jelent meg Zágrábban egy tárgyaláson. Ezt a budapesti Fővárosi Törvényszék arra hivatkozva utasította el, hogy olyan ügyben adtak ki elfogatóparancsot Hernádi ellen, amelyben a magyar ügyészség már vizsgálódott és bűncselekmény hiányában 2012-ben megszüntettek. A horvátok azonban úgy döntöttek, hogy ez nem befolyásolja a Mol elnöke elleni horvátországi eljárást, ezért az folytatódhat.

Idén júliusban Hernádi távollétében is elkezdődött volna ellene az eljárás a Zágráb megyei bíróságon, de technikai okokra hivatkozva szeptemberre halasztották. A perben 2019 júliusa előtt ítéletet kell hozni, különben elévül az ügy. Ha azonban addig megszületik az elsőfokú ítélet, akkor további két évvel meghosszabbodik az elévülési határidő. (MTI)