Nyugati segítséggel vált az orosz haderő félelmetesen hatékonnyá

MTI-HÍR

Washingtonban európai NATO-országokat hibáztatnak azért, mert az elmúlt évek során segítettek forradalmasítani az orosz haderőt, és különösen a német Rheinmetall cégre neheztelnek – írta a The Daily Beast amerikai hírportál. Az online lap szerint „a világot sokkolta”, hogy az orosz különleges egységek fejlett technikával – modern fegyverekkel, kommunikációs eszközökkel és védőfelszereléssel –, a tőlük megszokottnál drasztikusan magasabb szintű műveletekkel és magabiztosan léptek fel a Krímben. Az intervenciót az amerikai hírszerző szervek sem voltak képesek előre jelezni. A washingtoni kormányban megpróbálnak választ találni arra, hogy Moszkva mindehhez mennyi nyugati segítséget kapott. A The Daily Beast arra hívta fel a figyelmet, hogy a Rheinmetall technológiai konszern hadiipari részlege 2011-ben elnyert egy 140 millió dolláros megrendelést, hogy a Nyizsnyij Novgorod térségében fekvő Mulinóban egy évi 30 ezer katona kiképzésére alkalmas szimulációs központot építsen ki, amelyet a Bundeswehr hasonló létesítménye után modelleztek és amely a maga nemében „a legmodernebb ilyen rendszer” lett volna a világon. A központot az eredeti tervek szerint idén adták volna át hivatalosan, ám a cég Berlin nyomására – az ukrajnai orosz intervenció nyomán – felfüggesztette a beruházást. Amerikai hivatalos személyek szerint a Rheinmetall már évek óta részt vesz az orosz különleges alakulatok kiképzésében. A cég még akkor is védelmezte a projektet, amikor az orosz egységek már behatoltak a Krímbe. Az amerikai hírportál szerint amerikai illetékesek mérgesek és csalódottak az orosz hadseregnek nyújtott, konkrétan nehezen bizonyítható német segítség miatt, mert úgy látják, hogy az orosz erők – különösen a GRU, az orosz katonai hírszerzés csapatai – jelentős fejlődésen mentek át a Grúzia elleni 2008-as invázió óta. A GRU felségjelzés nélküli egységei voltak azok, amelyek a félsziget elcsatolásának előjátékaként megszállták a Krím stratégiai pontjait. A The Daily Beast rámutatott, Németország egyedül 2013-ban 50 milliárd dollár értékben exportált Oroszországba és hogy német munkahelyek tíz-, ha nem százezrei függnek az orosz kereskedelemtől.

De más NATO-országok is igyekeztek zsíros katonai szerződéseket kötni Oroszországgal. Amerikai törvényhozók megpróbálták megakadályozni a Mistral osztályú francia helikopterhordozók eladását az orosz haditengerészetnek. Elégedetlenséget szült Washingtonban az olasz Lynx páncélozott szállító járművek eladása is. A keddi The New York Timesban megjelent katonai elemzés felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz haderő ügyesen alkalmazta a kibernetikai hadviselést az energikus tájékoztatási kampánnyal és a jól képzett különleges alakulatok bevetésével kombináló 21. századi katonai taktikát, hogy elragadja a Nyugat elől a kezdeményezést. „Jelentős változás ment végbe az orosz szárazföldi erők fellépésében. Ravaszul játsszák ki a lapjaikat” – nyilatkozott James G. Stavridis nyugalmazott tengernagy, az európai NATO-erők volt parancsnoka. Stavridis szerint ugyanakkor az oroszok harcmodora, amely a különleges egységek műveleteit nagyarányú, elrettentő csapatösszevonásokkal biztosítja, alapvetően olyan helyeken lehet sikeres, ahol nagy számban élnek a szimpatizánsok. „(Az orosz taktika) az egész posztszovjet térségben alkalmazható” – jelentette Chris Donnelly, aki közép- és kelet-európai ügyekben volt a NATO-főtitkár tanácsadója. Donelly szerint Grúzia, Moldova, Örményország, Azerbajdzsán és a közép-ázsiai köztársaságok „nagyon sebezhetők”. „A balti államok kevésbé sebezhetők, de nagy nyomás nehezedik majd rájuk, csakúgy, mint Lengyelországra és Közép-Európára” – tette hozzá.

„Az orosz hadsereg által bemutatott képességek nemcsak a nagy tétre menő ukrajnai játszma szempontjából fontosak, hanem azok hatással vannak Moldova, Grúzia és a közép-ázsiai országok, de még a NATO-tag közép-európai országok biztonságára is” – írta a The New York Times. A lap szerint a Krímben és Kelet-Ukrajnában alkalmazott orosz taktika merőben eltér a 2000-ben alkalmazottól, amikor tüzérséggel, légicsapásokkal és föld-föld rakétákkal támadták Groznijt, nem törődve azzal, hogy elkerüljék a járulékos veszteségeket. Azóta komoly figyelmet fordítottak gyors reagálású különleges egységek, a légideszant és a tengerészgyalogság felfejlesztésére. A Krímben elért siker ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a főként még mindig sorozásos orosz hadsereg általános minősége javult volna, vagy hogy az egyenrangú ellenfele lehetne a legfejlettebb haditechnikai eszközökkel felszerelt amerikai haderőnek – írta a The New York Times.