Népszavazások az EU-tagságról

Az európai tömörülésbe való be-lépésről nem tartottak népszavazást az 1957-es alapító országokban (Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg), továbbá az 1973. január 1-jétől tag Nagy-Britanniában, az 1981-ben belépett Görögországban, valamint az 1986-ban csatlakozott Spanyolországban és Portugáliában. Az alábbi összeállítás azokról a referendumokról szól, amelyeken a szervezethez való csatlakozásról, vagy az onnan történő kilépésről határoztak az egyes országokban a választópolgárok.

1972. május 10., ĺRORSZÁG: Népszavazáson a választók 83,1 százaléka mondott igent arra, hogy a szigetország 1973. január 1-jétől tagja legyen az Európai Közösségeknek.

1972. október 2., DÁNIA: A választók 63,29 százaléka szavazott a következő évi belépés mellett.

1972. szeptember 25., NORVÉGIA: Az állampolgárok népszavazáson elutasították a csatlakozást. 53,5 százalék adott nemleges szavazatot, míg a belépést 46,5 százalék pártolta.

1975. június 5., NAGY-BRITANNIA: Az Európai Közösségekhez való tartozás ellenzői és támogatói közötti hosszas vitákat lezáró népszavazáson a választók 67,2 százaléka az EK-ban maradás mellett szavazott, 32,8 százaléka pedig ellene.

1982. február 13., GRÖNLAND: A Dániával együtt az Európai Közösségek részévé lett sziget lakossága népszavazáson a kiválás mellett döntött. Grönland hivatalosan 1985. január 31-ével távozott a szervezetből.

1992. december 6., SVÁJC: A lakosság népszavazáson elutasította az ország 1992 májusában benyújtott csatlakozási kérelmét az Európai Közösségekhez.

1994. június 12., AUSZTRIA: A szavazók 66,39 százaléka igennel, 33,61 százaléka nemmel válaszolt arra, hogy az ország 1995. január 1-jétől tagja legyen-e az Európai Uniónak.

1994. október 16., FINNORSZÁG: Referendumon a lakosság 56,9 százaléka támogatta, 43,1 százaléka ellenezte az Európai Unióhoz való csatlakozást.

1994. november 13., SVÉDORSZÁG: A választók 52,2 százaléka voksolt a skandináv állam EU-tagságára, ellene pedig 46,9 százalék. A szavazatok 0,9 százaléka érvénytelennek bizonyult.

1994. november 20., ALAND-SZIGETEK: A Botteni-öböl bejáratánál fekvő, Finnországhoz tartozó, de túlnyomórészt svéd lakosságú autonóm szigetcsoport lakói úgy döntöttek, hogy 1995. január 1-jétől Finnországgal együtt csatlakoznak az Európai Unióhoz.

1994. november 27–28., NORVÉGIA: A választópolgárok 52,2 százaléka szavazott nemmel, 47,8 százaléka pedig igennel az Európai Unióhoz való csatlakozásra, s ezzel 1972. után második alkalommal is elvetették a belépést.

2001. március 4., SVÁJC: A választók népszavazáson elutasították az európai uniós csatlakozási tárgyalások azonnali megkezdésére vonatkozó kezdeményezést.

2003. március 8., MÁLTA: Az Európai Unióba meghívott újabb tíz ország közül elsőnek Máltán tartottak népszavazást a csatlakozásról, s a választópolgárok 53,65 százaléka támogatta a belépést.

2003. március 23., SZLOVÉNIA: Ügydöntő népszavazáson a lakosság túlnyomó többsége, 89,61 százaléka támogatta, hogy az ország 2004-ben csatlakozzon az Európai Unióhoz.

2003. április 12., MAGYARORSZÁG: Referendumon az érvényesen szavazó állampolgárok 83,76 százaléka mondott igent, 16,24 százaléka pedig nemet Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozására.

2003. május 10–11., LITVÁNIA: Népszavazáson az urnákhoz járulók 91,04 százaléka szavazott az EU-belépésre. (m, ú)

További referendumok a csatlakozásról

2003. június 8–9.: Lengyelország; 2003. június 15–16.: Csehország; 2003. szeptember 14.: Észtország; 2003. szeptember 20.: Lettország.

Cipruson nem tartanak népszavazást az EU-csatlakozási szerződésről.

2005-ben Norvégiában várhatóan ismét lesz referendum az ország uniós csatlakozásáról. (-m-)