Nem a hitelek hiánya a legnagyobb gond

Váratlan fordulatokat vesz a regionális áramszolgáltató vállalatok sokáig eseménytelen privatizálása. A héten már a második kormánypárt vált makrancossá, miközben nem értjük, miért kezd aggódni a baloldal az alkalmazottak sorsáért, ha eddig nem tette. Az is kiszivárgott, hogy a baloldali miniszterek súlya azért nőtt meg, mert a másik oldal túlságosan kis számban volt jelen a kormányülésen, pedig már jó ideje mindent kihasználnak, hogy borsot törjenek egymás orra alá. Hát igen, sokszor ilyen kis dolgokon is múlhat tízmilliárdok sorsa. A nyakig eladósodott anyacégről, a Szlovák Villamos Művekről utólag derült ki, hogy szívesen megvett volna két energiaszolgáltatót, de ezt igyekezett mindenki előtt titokban tartani. Még a hitelező bankjai előtt is, amelyeknek pedig minden komolyabb tulajdonváltásba bele kell egyezniük.

Egyelőre nem tudni, mikor születik meg a döntés a Szlovák Gázművek magánosításából befolyó, az államadósság csökkentésére szánt 50 milliárd korona sorsáról. Mint ismeretes, a pénzügyminisztérium a belső, a jegybank viszont a külső adósságot csökkentené ebből a pénzből. A héten az egyik legismertebb banki elemző figyelmeztetett arra, hogy a pénzügyminisztérium érvelése, amely szerint a hazai adósságot annak magasabb kamatai miatt kellene kifizetni, csak első hallásra kedvezőbb, egyéb összefüggéseket is figyelembe véve inkább a devizaadósságot kellene csökkenteni.

Ivan Miklošnak egyelőre nincs szerencséje a politikai retorika terén. Amikor vezető pártszemélyiségként többször is olyan nyilatkozatra kényszerült, amely szerint az elmúlt években jelentősen javult a vállalkozói környezet, egyszerre két elemzés is cáfolta ezt. A gazdasági minisztérium elsősorban a támogatási programok elaprózottságára helyezte a hangsúlyt. Ebben tulajdonképpen igaza van, csak éppen hozzá kellett volna tennie, hogy eddig még nem találtunk olyan támogatási programot, amelyre nem lett volna legalább tízszeres túljelentkezés. Márpedig az ilyen nehezen nevezhető vállalkozói lehetőségnek.

Ennél sokkal reálisabb képet nyújt a 109 kis- és középvállalati menedzser részvételével készített magánfelmérés. Eszerint nálunk a vállalkozás legfőbb akadálya a jogérvényesítés nehézsége, a törvények áttekinthetetlensége, az elvonások mértéke, a hivatali korrupció és a közbeszerzés hiányosságai. Mind-mind olyan téma, amelyre egy politikusnak illik reagálnia, rózsaszín képek festegetése helyett. Azt persze balgaság volna állítani, hogy a kormány semmit sem tett ennek érdekében, de azért nagyon nem is illene dicsekednie. Ha egy kis önkritikát gyakorolna, attól még nem állnának át a vállalkozók tömegesen arra az oldalra, amelytől nem várhatnak semmit. A jó pontok közé talán hamarosan újabb intézkedés kerül. Ha a parlament is jóváhagyja (látva a mostani maratont, ebben nem lehetünk biztosak), akkor létrejön az ingóságok regisztere, így ezeket is lehet majd hitelfedezetként használni.

Érdekes fejleményeknek vagyunk tanúi az utolsó, bizonytalan helyzetű hazai fontosabb pénzintézet, a Postabank sorsával kapcsolatban. A privatizálása iránt végül négyen érdeklődnek, köztük két olyan nagyágyú, mint az ING Bank és a Tatra Bank, de a maradék kettő sem esélytelen. ĺgy valószínű, hogy a postahivataloknak köszönhetően az összes faluban jelen lévő bank még komoly játékossá válhat.

A hét negatív hírei közé tartozik a Roland Tóth elleni nyomozás leállítása. Úgy látszik, a rendőrség más dolgokkal találkozott, mint a projektumokkal foglalkozók. Annyi haszna viszont volt a botránynak, hogy az illetékes hivatalnokok azóta sokkal óvatosabbak, és az EU is nagyon figyel a szlovákiai ügyintézésre. Azt ugyanis senki sem állítja, hogy a Tóth-ügyben feleslegesen zörgött a haraszt.

A pénzügyi szolgáltatók közül ezen a héten az érintettek azzal dühíthették magukat, hogy Fruniék a horvát fogdában milyen lakomákat engedhetnek meg maguknak. Az AGW károsultjai újabb offenzívára számíthatnak, amelyben a pénzüket zsebre tevők arra hivatkoznak, ők a hivatalok áldozatai. Már megszellőztették, hogy újabb céget alapítottak, de azt nem tudni, ebben milyen szerepe van az egykori ügyfeleknek, illetve a pénzüknek. Az SaS előzetes csődbiztosa pedig a héten a cég tulajdonosának számláit is zároltatta. Ezenkívül megtudhattuk, hogy itt is megindult a hazai csődeljárások kedvelt játéka: az olcsón felvásárolt követelésekkel manipulálva jókora hasznot lehet lefölözni. A Horizont és a BMG károsultjai számára pedig a hitelezők tanácsa a cég kassai központjában tanácsadó irodát létesített, amely díjmentes tájékoztatást nyújt a felszámolás helyzetéről. Az illetékes bíróság már csak az utolsó jelentésre vár, hogy döntsön a cégek jövőjéről. Van olyan feltételezés is, hogy a BMG-ben vagyonhiány miatt már csődeljárást sem lehet kezdeni.