Merkel nem enged a bírálóinak

Németországban erősödik az elégedetlenség az európai me-nekültválságban folytatott kormányzati politika miatt, de Angela Merkel kancellár nem enged a nyomásnak.

Bírálói a világ minden részén érthető jelzést várnak tőle arról, hogy Németország befogadási képessége korlátozott, és a határok lezárását vagy az Ausztriából tömegesen érkezők visszafordítását követelik. A kancellár erre kiszivárgott értesülések szerint gyakorlati, elvi és taktikai okok miatt nem hajlandó. A Der Tagesspiegel szerint a kancellárián felmerült, hogy lezárják a német– osztrák határt, de arra jutottak, hogy ez nem enyhítené a menekültválságot. Azt nem lehet a német határon megoldani, és nem is szabad ezzel hitegetni az embereket. A határok lezárását Merkel azért is elutasítja, mert szerinte a balkáni migrációs útvonalon, Ausztriában és Magyarországon is súlyos következményekkel járna, és láncreakciót indítana el. Először a határsorompók ereszkednének le, aztán kerítések épülnének, nemcsak a balkáni útvonalon, hanem az EU-ban mindenütt. A bezárkózási versenyt pedig Németország biztosan elveszítené, mert nagyon hosszú a határa és „érzékeny a lelkiismerete”.

Horst Seehofer bajor miniszterelnök szerint viszont elég lenne néhány hétig erélyesen fellépni a határokon, és a visszafordított migránsokról a világ minden részébe eljutó felvételek hatására hamar alábbhagyna a hullám. Merkel szerint ez naiv elképzelés, mert a német rendőröktől nem ijed meg senki, aki ismeri például a szíriai Aszad-rezsimet vagy a szélsőjobboldali görög csoportokat.

A kancellárnak más tervei vpéldául szeretne munkavállalási engedélyt szerezni a Törökországban élő – a helyi jogszabályok miatt még menekültstátussal sem rendelkező – szíriaiaknak. Gyerekeiknek akár iskolát is építene német pénzből török földön. Szeretné elérni azt is, hogy Moszkva és Washington megállapodásra jusson a szíriai polgárháború lezárásában és hogy végre béke legyen Líbiában és Afganisztánban.

Hosszabb távú víziója a szomszédságának stabilizálásáról gondoskodó EU. A stabilitás révén erősödik a huszonnyolcak körüli térség „menekültfelszívó” képessége. Aki pedig mégis belép az EU-ba, a német kancellár elképzelése szerint egy hot spotba kerül, onnan pedig a terhek méltányos megosztásán alapuló közös menekültügyi rendszer révén valamelyik tagországba, ahol az emberi méltóság tiszteletén alapuló, egységes szabályok szerint járó ellátásban részesül.

Az első lépés a megállapodás Törökországgal a görög–török uniós határ védelméről, a Törökországon átutazó menekültek visszatartásáról, a szíriaiak helyzetének javításáról. Ehhez pedig nem szabad bejelenteni, hogy hol húzódik Németország befogadási kapacitása, mert az rontja Berlin tárgyalási pozícióját. (MTI)