Menesztik a cseh médiamogult?

Csehországban a Nova és Železný gyakorlatilag egyet jelentett. A Nova éveken keresztül mind a siker, a pénz, mind az új hatalom és a ka-pitalizmus jelképe is volt. Železný nevéhez a kétségtelen sikerek mellett az ugyancsak kétségtelen botrányok sorozata is fűződött. Železný és a televízió többi tulajdonosa milliomossá vált a Nova által, amely külsőleg csillogott, villogott, viszont a háttérben a kezdetektől fogva hatalmas harc folyt a minél nagyobb nyereségért és hatalomért. Železný megérte a sikert, s most valószínűleg nem kerülheti el a bukást sem. Nagyon leegyszerűsítve: erre azért kerül sor, mert a nagy médiamágus végül is túlkombinálta magát, s bizonyos értelemben a saját vesztét okozta. A nagy játszmában ugyanis az évek folyamán elveszítette döntő befolyását a televízióban, s zavaros pénzügyeivel végül terhes lett az új többségi tulajdonosok számára. ĺgy jutott el oda, hogy a múlt pénteken felmondtak neki. Bár a korábbi hasonló esetekben Železný mindig győztesen került ki a csatából, most vesztésre áll. Ezt a szombati Hívják az igazgatót című műsorban is beismerte, amelyben elbúcsúzott a nézőktől. A műsort sem úgy fejezte be, hogy „a viszontlátásra a jövő héten”, hanem, hogy „a viszontlátásra a szebb időkben”. Nyilvánvaló, hogy nem véletlenül.

Az események hátterében, mint mindig, a televízió birtoklásáért, tehát a nagyobb nyereségért és a hatalomért folyik a könyörtelen harc. A helyzet jobb megértéséhez szükséges felidézni néhány adatot: A műsorsugárzás jogát 1994-ben a CET 21 csoport kapta, de az induláshoz elengedhetetlen pénzt az amerikai Ronald Lauder tulajdonában levő CME biztosította. A megállapodás alapján a CME kezében levő Független Cseh Televíziós Társaság volt a Nova kizárólagos kiszolgáló szervezete, s ő zsebelte be a hatalmas bevételek döntő részét is. Miután azonban Lauder és Železný között megromlott a viszony, az amerikaiak 1999-ben megpróbálták eltávolítani Železnýt a televízió éléről. Az engedély azonban a vezérigazgató kezében volt, s egyszerűen faképnél hagyta az amerikaiakat: megalapította immár a saját Nováját. Lauderék ezzel el lettek zárva a pénzforrástól. Természetesen ebbe nem nyugodtak bele, s nemzetközi döntőbíróság elé vitték az ügyet, mivel a cseh állam nem védte meg beruházásaikat. Lauder Železnýt és a cseh államot is beperelte. A Železný elleni pert Amszterdamban megnyerte, s Železnýnek mintegy 27 millió dollárt kellene fizetnie Laudernek, amire azonban nem hajlandó. A cseh állammal folytatott perben két nemzetközi döntőbírósági ítélet született: a londoni a cseh államnak, a stockholmi Laudernek adott igazat. Lényegében ezekkel az ügyekkel kezdődött a Csehországban addig érinthetetlennek hitt Železný kálváriája. Železný, hogy ne kelljen fizetnie, minden vagyonát fokozatosan „eladta”, vagy ahogy a sajtó írja: hozzá közelálló személyekre íratta át. Amit nem sikerült időben átmenteni, azt a cseh hatóságok zárolták, illetve elkobozták. A médiamágnásnak természetesen ma is van mit aprítania a levesbe, de különféle perek következtében pozíciója meggyengült, s ma már úgy látszik, terhes lett a többségi tulajdonosak számára, ezért meneszteni kívánják.

A közeljövőben a Jiří Šmejc vezette MEF Holdingnak lesz döntő szava a televízióban, amelynek egyébként 2017-ig van működési enge-délye. A MEF Holding várhatóan megszerzi a sugárzási engedéllyel rendelkező CET 21 többségi tulajdonjogát. Šmejccel két kisebb társtulajdonos fog osztozni a Nován. Az egyik az Aleš Rozehnal ügyvéd és Libuše Šmuclerová programigazgató tulajdonában levő Edikon csoport, a másik pedig a Vilja társaság, amelyet Nova három alapító tagja hozott létre. Köztük van Hunčík Péter is. A három csoport között jelenleg bonyolult tárgyalások folynak, s a jelek szerint a megfelelő szerződéseket rövidesen aláírják. Prágában az a hír járja, hogy a vezérigazgatói bársonyszékbe Šmuclerová ül be. Az új tulajdonosok nem kívánják megalázni Železnýt, menesztését azonban az országos televíziós tanácsnak is jóvá kell hagynia.

A tulajdonosi viszonyok gyors rendezése azért is fontos, mert a televízió nem olcsó intézmény, s működtetéséhez hatalmas összegek szükségesek. A viták következtében a televíziónak anyagi gondjai is vannak, mert csak nehezen tud új kölcsönökhöz jutni, hiszen a bankok nem is tudják, kinek adják a pénzt tulajdonképpen. Másrészt a feleknek azért is érdekük a megegyezés, mert csak a működő Nova hoz hasznot. A Nova adózás utáni nyeresége 2001-ben 275 millió koronát tett ki. Szép kis összeg.

Nem a televíziónak, hanem a banknak

A Mladá fronta Dnes szerint a Novát a tulajdonosi viszonyok tisztázatlansága, illetve a tulajdonosok vitái miatt a bankok a napokban elzárták a reklámból származó bevételek döntő többségétől, s ez komoly gondokat okoz a televízió folyamatos tevékenységének finanszírozásában. Az ABN Amro bank, amely korábban majdnem félmilliárd koronás hitelt adott a Novának, ugyanis megvonta bizalmát a televíziótól, és úgy döntött, hogy minél hamarabb megpróbálja visszaszerezni a pénzét. A reklámok megrendelői így ezekben a napokban nem a televíziónak, hanem egyenesen a banknak fizetnek. Az illetékes reklámügynökségek képviselői ezt az információt megerősítették a lapnak. Az ABN Amro 479 millió koronás hitelt nyújtott a Nova műsorsugárzási engedélyével rendelkező CET 21 társaságnak, amely garanciaként a reklámbevételeket tüntette fel. A bank képviselői nem voltak hajlandóak nyilatkozni az ügyben. Nem hivatalos források szerint a Nova reklámbevételei havonta mintegy 300–350 millió koronára rúgnak. (kj)