Horony: A kollektív bűnösségre hivatkozó ügyekkel is foglalkozom

Ahogy arról lapunk is beszámolt, az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) egy néhai vereknyei férfi örökösei ellen indított pert azért, hogy a felmenőjük nevére a magyarok és németek kollektív bűnössége alapján kiadott konfiskációs határozatot érvényesítse. Az állam így akarja birtokba venni azokat a rendkívül értékes telkeket, amelyek a D4/R7-es autópálya alatt találhatóak. Bár a pert a földalap első és másodfokon elvesztette, rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel most a Legfelsőbb Bírósághoz fordult. Hogyan értékeli a kisebbségekhez való hozzáállás szempontjából ezt az eljárást?

A konkrét ügy részleteit ugyan nem ismerem, azt azonban el tudom mondani, hogy a szlovák hatóságok szerint ezeknek az ügyeknek semmiféle kisebbségi, vagy nemzetiségi vonatkozása nincs. Tagadják magának a problémának a létezését is. Ezt tapasztaltam már a szlovák–magyar vegyes bizottságban is, amelynek a munkájában korábban szakértőként vettem részt. Magának a problémának a kisebbségi szempontból való relevanciáját sem látják, illetve ismerik el. Nyilvánvalóan, ha azt olvassuk, hogy valakitől azzal az indoklással veszik el a tulajdonát, mert azt már a magyar nemzetisége miatt a felmenőjétől is el kellett volna venni, akkor az ember a szlovák hatóságok említett álláspontjával nem biztos, hogy egyet tud érteni. Én úgy tudom, a Beneš-dekrétumok nyomán indított földelkobzások kérdésében politikai és szakértői tárgyalások fognak indulni. Tudni kell ugyanis, hogy ezeknek a bírósági pereknek a kezdeményezője az állam, egy hatóság. Erről tudunk majd tárgyalni. Körbe kell járni azt a kérdést, mennyire helytálló, méltányos és tisztességes az az eljárás, amit a földalap követ, ahogy ezekben az ügyekben fellép.

Tárgyalásokat említett, ki fogja ezeket kezdeményezni és ki vesz majd részt ezeken?

Még az államfőválasztás második fordulója előtt volt egy megbeszélés a Magyar Szövetség elnöke, Forró Krisztián és az akkor még elnökjelölt Peter Pellegrini között. Ott Pellegrini ígéretet tett arra, hogy ezt a témát szakértői szinten is körbejárják. Erről a közös sajtótájékoztatójukon is beszámoltak. Úgy tudom, ennek az előkészítése jelenleg is zajlik. Ismereteim szerint a köztársasági elnök által megbízott jogászok és a Magyar Szövetség által javasolt személyek fognak egyeztetni. Kisebbségi kormánybiztosként, ha engem is felkérnek erre a feladatra, akkor nyilván ezt szívesen meg fogom tenni, hiszen, még ha néhányan tagadják is, a kérdéses ügyeknek van valamiféle kisebbségi relevanciája.

A kisebbségi kormánybiztos hivatalának van-e arra kompetenciája, hogy elejét vegye a mostanihoz hasonló ügyeknek? Beavatkozhat-e például ön a földlap munkájába azzal, hogy az intézmény ne próbálja a földelkobzásokat bevégezni? Leállíthatja-e, hogy egy ilyen ügyben az intézmény a Legfelsőbb Bírósághoz forduljon?

A földalap is az adott szakminisztériumhoz tartozik. Én ezzel a szaktárcával tárgyalhatok, de magával a földalappal is egyeztethetek, ha rendszerszintű problémát látok. Ez szerintem meg is fog történni. Itt azonban visszautalnék, hogy sok függ az előbb említett szakmai bizottság munkájától is. A törvény ugyanakkor megszabja, hogy a konkrét ügyekbe melyik intézmények avatkozhatnak be. Ha azonban a konkrét ügyeken felül, az eljárásban megjelenő valamilyen tendencia érhető tetten, ekkor kezdeményezhetem én az egyeztetést.

A földalap közel egy tucat, vagy akár még ennél is több olyan pert indított, amelyben a kollektív bűnösség elvére hivatkozva akarják bevégezni a földelkobzást. Ez azért már valamilyen tendencia, nem?

Itt fontos megjegyezni, hogy a földalap közel egy tucat ilyen pert el is veszített. Gyakran tehát maga a bíróság mondja ki, hogy alaptalan volt a földalap kezdeményezése. Így aztán a bírósági döntés is azt mutatja, hogy az adott hatóság érvelése nem helytálló, vagy többnyire nem helytálló.

Várható tehát, hogy a kisebbségi kormánybiztosi hivatal, illetve ön ezekben az ügyekben közvetlen egyeztetésbe kezd a földalappal?

Hogy ez közvetlenül fog történni, vagy sem, azt a jövő fogja megmutatni. Az azonban, hogy maga a köztársasági elnök jelezte, ebben a kérdésben nyitott az egyeztetésre, már nagy előrelépésnek számít. Főleg, ha figyelembe veszem a szlovák–magyar vegyes bizottságban szerzett tapasztalataimat.