75 éves a magyar költők zenei menedzsere

Gryllus Dániel azt találta ki zenésztársaival 1969-ben, hogy verseket fognak megzenésíteni népzenei elemekkel. Sokszínű muzsikájukban a Kárpát-medence folklórja mellett latin-amerikai ritmusok is megjelennek, és a „szövegíróknak“ köszönhetően a dalok témái is változatosak. A három-négy szólamű ének, valamint a klasszikus és népi hangszerek összeboronálása egyedi hangzást eredményezett. Elegáns, egyben rendkívül játékos ez a zene, pont annyira emeli el a dalokat, amennyire szükséges, azaz sosem ütik agyon a nívós szöveget öncélú zenei virtuózkodással, de alkalomadtán azért megcsillantják instrumentális tudásukat. 

Kezdetben nem szakosodtak gyerekekre, ám amikor látták, hogy legalább annyi kiskorú ül a koncertjeiken, mint amennyi felnőtt, kísérletképpen összeállítottak egy gyerekprogramot. 

A kísérlet olyan jól sikerült, hogy azóta tudatosan szelektálnak – más dalokat játszanak gyerekeknek, és mást egyetemi közegben, vagy fesztiválokon. Eddig mintegy ötven lemezt jelentettek meg (nem könnyű összeszámolni őket, mert dupla albumok és válogatások is vannak köztük), dalaik száma meghaladja az ezret. Ezért nem igazán érdemes bekiabálni koncerteken a dalok címét – a zenekar tagjai ilyenkor néha azt sem tudják, van-e egyáltalán ilyen című daluk.

Gryllus Dániel nem született zenészcsaládba

A ma már kétszeres Kossuth-díjas Gryllus apja építészmérnök volt, anyja a cukoriparban dolgozott, több találmány is fűződik a nevéhez. Testvére és zenésztársa, Gryllus Vilmos egy évvel fiatalabb nála. A zene szeretete nemzedékek óta jelen volt a családjukban – több interjúban elmondta, hogy gyerekkorában otthon valóságos Bach-kultusz volt, szüleikkel négy szólamban énekeltek Bach-korálokat. Így érthető, hogy zenei általános iskolába iratták (a Kaláka együttes többi tagjával együtt), ahol zongorázni és klarinétozni tanult, későbbi fő hangszerein, a furulyán és a citerán pedig autodidakta módon tanult meg játszani. 

Mivel szülei ragaszkodtak hozzá, hogy a zenélés mellett szerezzen „normális“ diplomát is, a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karára jelentezett, ahol 1974-ben végzett. 

Még egyetemi évei elején, 1969 novemberében alakult a Kaláka, amelynek három éven át Mikó István, a későbbi színész is tagja volt. Arany János, Radnóti Miklós, Petőfi Sándor és Weöres Sándor verseit zenésítették meg, saját stílust teremtve, hatalmas sikert aratva. Első albumuk 1977-ben jelent meg. Azóta több mint 40 országban felléptek, nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a határon túl és a diaszpórában élő magyarokhoz is rendszeresen elvigyék a legnagyobb magyar költők verseit. 

Sokrétű munkát végez

A Kaláka jelenlegi felállása 1996-ban állandósult (Gryllus Dániel - fúvós hangszerek, citera, ének, Gryllus Vilmos - cselló, gitár, ének, Radványi Balázs -mandolin, gitár, ukulele, brácsa, ének, és Becze Gábor - bőgő, ének). Kezdettől fogva Gryllus Dániel volt a biztos pont az együttesben. Ő lett a Kaláka vezetője is, 1990-ben pedig megalapította a Gryllus Kft.-t, amely a koncertek szervezésével, lemezeik kiadásával és terjesztésével foglalkozik. 

Az ő nevéhez fűződik a legendás diósgyőri Kaláka fesztivál elindítása, amely a népzene mellett a Magyarországon szárnyát bontogató világzenének is teret adott. Ő kezdeményezte a Hangzó Helikon sorozatot is, ahol már tudatosan „párosítanak” előadókat költőkkel. Sebő Ferenc József Attila-, és Nagy László-lemezt csinált, a Kaláka Kányádi-lemezt, a Misztrál együttes Dzsida-lemezt, a Szélkiáltó együttes Márai-lemezt, Hobó Pilinszky-lemezt, Lovasi András Lackfi János-lemezt, Gerendás Péter Faludy-lemezt, a blues irányából érkező Ferenczi György és a Rackajam pedig Petőfi-lemezt – hogy csak a legsikeresebb projekteket említsük. Ez a különleges sorozat spontán módon vált pedagógiai segédanyaggá: az évek során egyre több magyar szakos tanár kezdte el használni óráin a CD-ket, mert a tizenévesek így könnyebben ismerkedtek a költőkkel. 

Amit énekelve tanultál meg, az örökre a lelkedben marad

– vallja Gryllus Dániel, aki ma este születésnapi koncertet ad a budapesti Thália Színházban. Ezen zenészbarátai, régi kollégái is fellépnek, köztük Balogh Kálmán, Both Miklós, Ferenczi György, Frankie Lato, Palya Bea, Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Szalóki Ági és Szirtes Edina Mókus.