MTI-HÁTTÉRPolitikai és vallási vita középpontjába került Isztambul leglátogatottabb műemléke, a Szent Szófia-, azaz Hagia Szophia-székesegyház: a török miniszterelnök-helyettes szerint a bizánci keresztény templomot újra mecsetté kellene alakítani, ahogy az Ottomán Birodalom idején.Az 1934-ben múzeu
Mecsetté akarják alakítani az isztambuli Hagia Szophia-székesegyházat
MTI-HÁTTÉR
Politikai és vallási vita középpontjába került Isztambul leglátogatottabb műemléke, a Szent Szófia-, azaz Hagia Szophia-székesegyház: a török miniszterelnök-helyettes szerint a bizánci keresztény templomot újra mecsetté kellene alakítani, ahogy az Ottomán Birodalom idején.
Az 1934-ben múzeummá alakított székesegyház az UNESCO világörökség része. Nem kímélték a történelem viharai, tizenöt évszázada állja a sarat a háborúk, a földrengések és a politikai viták kereszttüzében.
„Szomorúan nézünk az Hagia Szophiára” – jegyezte meg Bülent Arinc miniszterelnök-helyettes, amikor meglátogatta az épületet. „Remélem, hamarosan mosolyogva térhetünk ide vissza” – tette hozzá a vallásos és konzervatív Igazság és Fejlődés Pártjához (AKP) tartozó politikus. Megjegyzése nem maradt visszhang nélkül. A Törökországot 2002-től kormányzó AKP-t és Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök kormányát azzal vádolják a bírálók, hogy a Musztafa Kemal Atatürk által örökül hagyott világi államberendezkedést igyekszik megváltoztatni, és az ország iszlamizálására törekszik. Arinc megjegyzését nehezményezte a bizánci és ortodox keresztény örökséget ápoló Görögország. Úgy véli, ez több millió keresztény vallásos meggyőződését sérti.
A 6. században létrehozott építészeti műremeket Konstantinápoly 1453-as eleste után a muszlimok mecsetté alakították. Musztafa Kemal Atatürk világi állama idején lett múzeum, és turisták milliói látogatják. Az Isztambulban élő, kis ortodox közösséget megdöbbentette a miniszterelnök-helyettes megjegyzése. „Néhányan több mint ötszáz éve egy szomorú Szent Szófiát látnak, és szeretnék, ha újra keresztény templom lehetne” – jegyezte meg Mihail Vasziliadisz, az isztambuli Apojevmatini című görög újság főszerkesztője. Úgy gondolja azonban, senkinek sincs szüksége arra, hogy kipattintsa a vallásháború bármiféle szikráját, a múzeum ökumenikus státusa megfelelő.
Isztambul lakosságát meglepte, hogy újra felszínre került ez a hajdanán heves vita. „Nem értem, hirtelen miért kellene mecsetté alakítani, ha hosszú ideig múzeum maradhatott, és így két vallást fogadhatott be” – mondta egy 32 éves férfi. Az iszlamista kormányt a néhány hónap múlva esedékes helyi választások is motiválhatják. Néhány hónapja a kormány több vallási jogszabályt módosított, korlátozta az alkoholforgalmazást, engedélyezte a muszlim fejkendő viselését közszolgálati tisztséget betöltő nőknek. Az országban nemrég két templomot mecsetté alakítottak, jövőre Isztambulban egy ötödik századi, egyelőre romos monostor átépítése következik. Törökországban 83 ezer mecset van, Erdogan 2002-es hatalomra kerülése óta 7%-kal nőtt a számuk. Isztambulban 3 ezer mecset működik, köztük a világszerte ismert Kék Mecset. „Már így is sok mecset van itt” – jegyezte meg kedélyesen egy isztambuli kereskedő, és feltette a kérdést, ki fogja megtölteni azokat, ha az Hagia Szophia muszlim imahely lesz.
„Az Hagia Szophia a miénk, mecsetté kell alakítani” – fejtette ki véleményét az isztambuli Szultanahmet negyedének egyik muszlim fejkendőt viselő lakója. „Létezik valamiféle kisebbségi komplexus, az iszlám megerősítésének egyfajta szükségessége. Emiatt van, hogy néhányan mecsetként szeretnék látni a Szent Szófiát, amely a török világi berendezkedés elleni újabb csapás lenne” – magyarázta a jelenséget Ahmed Kuyas isztambuli professzor.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.