Különválások és társulások

Politika és üzlet. A két csínytevés mindig is szorosan összefüggött és manapság is összefügg egymással, kapcsolódott és kapcsolódik egyik a másikhoz. A mai szlovákiai politikai, társadalmi és gazdasági életben a példákat szorosan egymás mellé fel lehet sorakoztatni a fenti állítás bizonyítására. A halmazból most ragadjunk ki mindössze egyetlen példácskát a sok közül, mégpedig az egészségügyből. Beteges egészségügyünk már jó ideje sínylődik, orvoslásra vár – agóniában. A reszortban hiánycikk a megfontolt, átgondolt irányítás, a szakmai felkészültség, a gondok rugalmas és a beteget szolgáló orvoslása. No meg természetesen óriási hiánycikk a pénz. Abból felettébb gyéren akad többek között a Központi Gyermekkórházban is. Olyan silányan, hogy az intézmény eladósodási listáján komoly tételeket kénytelenek elkönyvelni az illetékesek. S hogy miképpen szándékozik „lépni” a politika a kórház mínuszos gazdálkodása istápolásának érdekében? Módfelett megfontoltan! A Központi Gyermekkórház „lecsap” egy jól menő, szakmailag felkészült, elismeréssel bíró, pluszban gazdálkodó intézményre. Az alaposan kiszemelt áldozat a tárca berkeiben ténykedő Gyermek Szívkórház. Amelynek számláján jelenleg mintegy 400 millió koronányi összeg leledzik, s ehhez az összeghez még 2005-ben férkőzött hozzá a kórház az állami költségvetés által. A jelzett jelentős pénzösszeget a szívkórház vezetése az intézmény elhasználódott helyiségeinek a felújítására, karbantartására szánja – nagyon is átgondolva a legszükségesebb tennivalókat. S az sem mellékes, hogy a kórházba még további 400 millió korona hitel van „úton” a Világbanktól…

A Gyermek Szívkórház fellélegzett, amikor anno 2003-ban különvált a most is mínuszos Központi Gyermekkórháztól. Mert korábban élt már „házaséletet” a két intézmény. Akkor mindkettő sínylődött – közösen. A különválást követően azonban az egyikük szilárdan talpra állt – a páciensek nagy megelégedésére. A szívkórház évente mintegy ezer gyermeket lát el kórházi kezelésben és az ottani orvosok éves átlagban 350 szívsebészeti műtétet hajtanak végre. Elégedett(ebb)ek a beteg gyermekek szülei, mert csemetéik egészséges(ebb)en élhetik tovább mindennapjaikat, csökkennek a szívfájdalmak és egyben az elhalálozási arány is…

Ezt minden bizonnyal nem nagyon veszi figyelembe az egészségügyi tárca. Az – politikai vonalon – csak azt látja, hogy a szívkórház pluszban gazdálkodik, így jól jön mentőövnek. Meg különben is – így Valentovičék a minisztériumban – évente mostanság Szlovákiában már kevesebb szívbeteg gyermek születik, az ő kimutatásaik szerint mintegy 400–500. A két egészségügyi intézmény körüli hercehurca olyannyira politikai kérdéssé fajult – és ezáltal, sajnos, mellőződnek a szakmai összetevők és mutatók –, hogy ezen a héten a törvényhozó testület (az ellenzék javaslatára) rendkívüli ülésen hozza szóba a problémát. Ez idáig ugyanis Ivan Valentovičtól nem kaptak az ellenzékiek értelmes választ arra a kérdésre, vajon miért is kell összekötni a jól működőt az eladósodottal…

Különösebb oknyomozó kör?útra el sem kell indulni, az „azért, mert”-ekre így is akad(nak) válasz(ok). Az egyik ok mindenképpen az, hogy az egészségügyi reszortban gyakran szükséges a foltozgatás, mert egyszerűen nincs megfontolt koncepció a foltozásmentes működéshez. A másik meg netán az, hogy a politika szorosan összefügg az üzlettel?

Susla Béla