Kölcsönös kedvezmények kisebbségeknek

„A magyar–jugoszláv kapcsolatokban az elmúlt másfél évben jelentős előrelépés történt, és Jugoszlávia nagyon elégedett a kétoldalú viszony fejlődésével” – nyilatkozta Goran Svilanovics jugoszláv külügyminiszter ma esedékes budapesti látogatása előtt. Elmondása szerint azért kezdeményezte a budapesti utat, hogy közösen mielőbb áttekintsék a kétoldalú kapcsolatokban eddig elért eredményeket, és megismerje az új magyar kormány álláspontját a folyamatban levő ügyekről. Az egyik ilyen kérdés a kisebbségek kölcsönös védelméről szóló, előkészítés alatt álló megállapodás. „Jugoszláviának jó kisebbségügyi törvénye van, ugyanakkor érdekelt abban, hogy a szomszédos országokkal megkösse a kisebbségek kölcsönös védelméről szóló megállapodásokat, ezáltal teljessé tegye mind a Jugoszlávia területén, mind a határon túl élő kisebbségek védelmét. Jugoszlávia ezért érdekelt abban, hogy Magyarországgal is aláírja a kisebbségvédelmi megállapodást” – mondta a miniszter. Emlékeztetett arra, hogy Jugoszlávia és Magyarország között már lezajlott az egyezményt előkészítő két tárgyalási forduló, s mivel kevés vitás kérdés maradt hátra, még az idén sor kerülhet az egyezmény aláírására. A külügyminiszter szerint Vojiszlav Kostunica államfő legutóbbi budapesti látogatása óta nem változott Jugoszlávia álláspontja a Magyarország határain túl élő magyar kisebbségre vonatkozó kedvezménytörvényt illetően. „Jugoszlávia együttműködik a magyar kormánnyal, és közvetlenül, kétoldalú tárgyalások révén kíván rendezni minden vitás kérdést a jogszabály végrehajtása körül. Budapesti látogatásomkor alkalom nyílik arra, hogy megbeszéljük, miként folytassuk a párbeszédet a kedvezménytörvény alkalmazásáról, elkerülendő, hogy a jogszabály végrehajtásakor netán megkülönböztetés érje a jugoszláv állampolgárokat, s a törvény ellentétbe kerüljön a jugoszláv alkotmánnyal” – mondta Svilanovics. A külügyminiszter megjegyezte, hogy a kedvezménytörvényt illetően eddig is nagyon jó párbeszéd volt Jugoszlávia és Magyarország között, s ha mihamarabb sor kerülne a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodás aláírására, az „végérvényesen eloszlatna minden dilemmát”.

Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök és Zoran Djindjics szerb kormányfő tavalyi találkozóján felvázoltak egy hatpontos gazdasági csomagtervet, amely közlekedési, idegenforgalmi és energiaipari területeket ölel fel. A külügyminiszter szerint a jugoszláv kormány ezt jó megállapodásnak tartja, és kíváncsian várja az új magyar kormány ezzel kapcsolatos álláspontját. Jugoszlávia szempontjából kiemelt fontossággal bír a tízes európai közlekedési folyosó kiépítése. „Reális az elképzelés, hogy a 2004-es athéni olimpiáig végig kiépüljön az autópálya Budapest és Athén között” – vélekedett Svilanovics.

A jugoszláv külügyminiszter egyelőre korainak tartja, hogy a szövetségi kormány érdemben reagáljon a jugoszláv–magyar szabadkereskedelmi megállapodást bíráló belgrádi kijelentésekre, mert – mint mondta – előbb látni kell a július 1-jén életbe lépett egyezmény végrehajtásának legalább az első tapasztalatait. „A jugoszláv kormány megérti az aggodalmakat, és élénkíteni kívánja a gazdaságot, de ezt nem érheti el azáltal, hogy elszigeteli az országot” – mondja Svilanovics, aki szerint Jugoszlávia számára ösztönzést, nem pedig akadályt jelent az, hogy Magyarország gazdasági tekintetben fejlettebb. A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Jugoszlávia már Boszniával és Macedóniával is aláírt szabadkereskedelmi megállapodást, és hasonló egyezmény készül Szlovéniával, Horvátországgal, Bulgáriával, Romániával és Albániával. Mint elmondta, jelenleg intenzív tárgyalások folynak Jugoszlávia csatlakozásáról az NATO békepartnerségi programjához. „Budapest nagyon világosan kinyilvánította: érdekelt abban, hogy Jugoszlávia megtalálja a NATO-val való kapcsolattartás módját. Márpedig jelenleg a békepartnerségi program jelentetné ezt a kapcsolatot” – mondta a jugoszláv külügyminiszter.

A szerző az MTI tudósítója