Kincstári jelentés

Januárban mégsem emelkedtek oly drasztikusan az árak, ahogy azt a lakosság várta – jelentette a statisztikai hivatal. A hírre főképp kormánypárti politikusok csaptak le, hiszen legalább ideig-óráig nyugodtan mondhatják, hogy az általános forgalmi adó módosítása és az energiaáremelés mégsem terheli meg elviselhetetlenül a lakosságot. Azt azonban egyre több politikus hangoztatja megértő bólogatással, mintegy bocsánatkérően, hogy a nyugdíjasok kiadásainak növekedését semmiképpen nem fedezheti a 4 százalékos nyugdíjemelés... A szociális segélyek csökkentése még ennél is súlyosabb probléma. Keveseket nyugtat meg az a gyakran hangoztatott érv, hogy jövőre már az egész ország megérzi a mostani megszorítások és az adómódosítás áldásos hatását. Remélhetőleg nem kincstári optimizmusnak bizonyul, hogy 2004 az utolsó esztendő, amelyben még a reálkeresetek csökkenésével kell számolni, és jövőre valóban 3 százalékos lesz a lakossági fogyasztás növekedése. És remélhetőleg abban is igazuk lesz, hogy a gazdasági növekedésnek köszönhetően az ország minden részében nő az új munkahelyek száma.

A beruházási lehetőségek iránt mind komolyabban érdeklődik a külföld. Számos banki elemző szerint ez a kormány gazdaságpolitikájának helyességét támasztja alá. És egyúttal azt a jövőképet körvonalazza, hogy a megszorítások ellenére jövőre a lakosság megtapasztalja a gazdaság erősödését. A lakosság nagyobb része azonban még korántsem osztja a pénzügyminisztérium derűlátását. Némely politológusok és szociológusok szerint a hangulat akkor sem lesz sokkal jobb, ha javul a gazdasági helyzet.

A drágulási folyamatnak feltehetőleg nincs vége – figyelmeztet számos banki elemző. Valószínű tehát, hogy nem teljesen megalapozatlan a lakosság borúlátása. Ez nem szociológusok és politológusok fejtegetéseire támaszkodik, hanem arra, mire futja a radikálisan csökkentett szociális segélyből. Azzal, hogy a munkát nehezen találó, szociális segélyen tengődő kelet-szlovákiaiak, közöttük is főképp a romák tiltakozó akciójáról szóló tévériportban az is elhangzik, hogy a tiltakozó romák egyike-másika gépkocsin vitte iskolába a gyermekét, még nem cáfolható, hogy többségük embertelen körülmények között, viskóban lakik. Többségük dolgozna, ha lenne munkahely. A lakosság pesszimizmusát tükröző felmérések még csak nem is kizárólag lepusztult térségekben készülnek. Az átlagot tükrözik, nem azt, ahol legrosszabb a helyzet. A lakossági borúlátás nem megalapozatlan, ahogy azt némely politikusok sugallják...