Barangolás az Ipoly mentén: túra az Őr-hegyre vagy inkább a korona nyomában

Ipolyságtól keletre, mintegy 20 km-re fekszik Ipolynyék, a Nagykürtösi járás egyik legnépesebb községe. A szőlészetéről és borkészítéséről már a középkorban híressé vált falu csendes kis zugként fekszik Közép-Szlovákia déli részén. A főképp fehérborairól ismert vidék csodálatos látképet nyújt a túrázók számára. A borok szerelmeseinek a szüreti ünnepséget és pincefesztivált ajánljuk figyelmébe, de addig sem érdemes csüggedni, hisz más kellemes időtöltési lehetőséget is kínál a falu. A helyi tájház, ami bepillantást engedett a régi paraszti élet csodás hétköznapjaiba, jelenleg nem üzemel ugyan, de kiváló kiindulópontként szolgál a természetjárók számára. Innen startol el ugyanis az őr-hegyi tanösvény.

In vino veritas

2013-ban alakították ki Ipolynyéken a tanösvényt, amely elkalauzol bennünket a környék egyik legismertebb magaslatára, az Őr-hegy tetejére. A tájházat könnyűszerrel, akár autóval is megközelíthetjük. A „Természet nem ismer határokat” jelmondatú tanösvény csaknem 10 km hosszúságú. A 11 megállópontnál információs táblák segítségével tájékozódhatunk a környék geológiájáról, növényi és állatvilágáról, valamint borászattal is megismerkedhetünk. Az egyes állomásoknál kilátókat is kialakítottak, ahol megcsodálhatjuk a környező hegyeket, mint például a Liba-hegyet, a Kutya-hegyet, a Bodonyt, a Kakas-hegyet, a Nagy-hegyet és az Őr-hegyet. A felsoroltak közül az Őr-hegy, mely mélytengeri vulkánként keletkezett több millió éve, gazdag kőzetanyaggal büszkélkedik. Ennek köszönhetően az innen származó borok kellemes savas és ásványos ízt kapnak.

Csodás kilátás nyílik Magasmajtény felé is. A Fehér-kút forrásnál, a hetedik megállóponttól nem messze időzhetünk Szent Orbán szobránál, aki a szőlő, szőlőtermesztők, kádárok és a kocsmárosok védőszentje. Népi elbeszélések szerint Orbán vigyázta a szőlőt. Jó termés esetén borral, fagy okozta termésveszteség után vesszővel jutalmazták munkájáért. Családoknak is ideális hétvégi kikapcsolódás lehet a túra, hiszen a hintákkal és mászókkal tarkított ösvény lezser tempóban haladva is akár 3-4 óra alatt is teljesíthető.

Ipolybalog és a korona

Ipolynyéktől csupán két faluval arrébb fekszik Ipolybalog, amely szintén gazdag történelemmel rendelkezik. A legkorábbi, 1232-es okleveles feljegyzésben Bolug néven szerepel. A községhez tartozó földeket Nagy Lajos király ajándékozta az Oszláry családnak. A birtokok a 19. század végéig maradtak a család tulajdonában. A falu hosszas történelme során sok szenvedést megélt, de manapság inkább a Szent Koronához köthető története miatt ismert.

A falu nevezetes temploma, a Szent Miklós-plébániatemplom három korszak stílusjegyeit (román, gótikus, barokk) ötvözi. A 11. században alapították, valószínűleg Szent István templomépítést előíró rendelete nyomán.

A törökök támadása alatt a település nagy részét felégették, amit a templom sem vészelt át károk nélkül. Később újjáépítették, s ekkor kapta meg gótikus csúcsíves ablakait, később pedig egy barokk stílusú oltárral is gazdagodott. Ezt a szécsényi ferencesektől kapta. A templom igazi varázsát azonban a hozzá fűződő történet adja. 1304. augusztus 14. estéjét ugyanis a Szent Korona a templomban található vakablakban töltötte. A korona Vencel király és küldöttei társaságban érkezett a faluba átutazóként. Vencelt, a cseh Přemysl család tagját az utazás előtt nem sokkal Esztergomban koronáztak meg egy ideiglenes koronával. A magyarság egy része viszont így sem tekintette elismert uralkodójának. Egyik érvként azzal hozakodtak elő, hogy nem tekinthetnek egy olyan férfit királyuknak, akit nem is a Szent Koronát viselve avattak azzá. Így kezdte meg útját a korona Székesfehérvár felé, hogy aztán augusztus 27-én hivatalosan is Vencel fejére (később László) kerülhessen. Majd száz évvel később, Mátyás király uralkodása alatt, az 1464-es rendelete nyomán megemlékezésül a korona másolatát helyezték el a templom tornyán. A templom időközben több felújításon is átesett, de még a mai napig láthatók rajta az évszázadok során finomított stílusjegyek, mint például a román stílusú kapuboltozat. Ezt a bővítések során befalazták, de íve még ma is látható. A templom különlegessége azonban ennyiben nem merül ki. 2005-ben ugyanis egy újabb másolatot készítettek a Szent Koronáról, amit abba a vakablakba helyeztek el, ahol pár száz évvel ezelőtt az eredeti is nyugodott. A másolat elhelyezését nagy ünnepséggel kötöttek egybe, amire minden évbe A Szent Korona-ünnepség keretein belül meg is emlékeznek a helyiek. A helyi plébánossal előre egyeztetve bármikor megtekinthető a korona másolata, melyet különös gonddal készített Kevi Farkas Zsolt ötvösművész.

Ha már Ipolybalogon járunk, érdemes kicsit szétnézni a faluban, s akár érdekes lehet ellátogatni a templomtól nem messze fekvő 18. századi faházas haranglábhoz is. Ennek különlegessége, hogy egyetlen vasszög nélkül építették.

Takács Veronika