Az első REDOX konferencián, a Hulladék Csúcstalálkozón számos szakértő tartott előadást

Jelenleg nincs olyan konferencia, ahol a hulladékgazdálkodással foglalkozó vállalkozók, az önkormányzatok, az állam és a különböző szlovákiai szervezetek szabadon kifejthetnék véleményüket. Az első Hulladék Csúcstalálkozó tehát hiánypótló volt, és a vendégek részvétele csak megerősítette ezt. Roman Malček, a szervező és a REDOX vállalat tulajdonosa a rendezvény elején köszöntötte a résztvevőket.

„Ez egy kísérlet arra, hogy semleges teret teremtsünk a hulladékpiac érintett szereplői számára. Úgy gondolom, hogy Szlovákiában hiányzik az olyan típusú rendezvény, amely teret biztosít ahhoz, hogy teljesen nyíltan beszélhessünk az érintett témáról”, köszöntötte a zsúfolásig megtelt termet Roman Malček. És valóban van mit megbeszélni. A hulladékgazdálkodásban már évek óta zűrzavar uralkodik, és még mindig elhalasztanak vagy késleltetnek számos jogszabályi változtatást, amelynek már meg kellett volna történnie. Természetesen a változások a kormánypárttól függően történnek vagy nem történnek meg, de az Európai Uniós tagságunk és a csatlakozási szerződésekben vállalt kötelezettségeink miatt számos kötelességünk van. Ilyen rendezetlenségben lehetetlen két évnél hosszabb időre előre tervezni bármilyen hulladékgazdálkodási beruházást, ami nagyfokú instabilitást okoz a piacon és jelentős károkat a piac minden résztvevőjének.

A szervező szerint nem a hulladék körül nagy a zűrzavar, a probléma inkább a jogszabályokkal van. Bár már 20 éve tagjai vagyunk az Európai Uniónak, még mindig olyan, mintha nem szálltunk volna fel a megfelelő vonatra. Az európai hulladékgazdálkodási hierarchia egyáltalán nem felel meg a szlovák gazdasági hierarchiának és valóságnak. A helyi önkormányzatok is komoly problémákkal küzdenek. Gyakran kénytelenek folyamatosan emelni a szemétdíjakat, megtanítani a lakosokat a hulladék szelektálására, különösen a népszerűtlen konyhai hulladékra, amely nyáron kellemetlen szagot okoz a barna kukákban, vagy megkövetelni a kerti hulladék komposztálását. Zuzana Čachová, a Szlovákiai Városok Szövetsége nevében érdekes előadást tartott a témában.

„Ha nem jól kommunikálják a jövőbeni jogszabályi változásokat, akkor a gyakorlat kikényszeríti azok törlését, késleltetését vagy opcióvá változtatását, azaz a kötelezettségből hirtelen opció lesz”, mondta Zuzana Čachová a jogszabályi változásokról, amelyek egyes esetekben elkapkodott munka eredményei. Remek példa erre az apró építkezési hulladék mennyiségi gyűjtésének bevezetése az önkormányzatok számára, amelyet már 2016-ban kijelentettek. Két évvel később a jogszabályt meg kellett változtatni, és csak egy lehetőséggé vált, mivel az önkormányzatoknak nagyon nehéz volt ezt megvalósítani. Mindez annak ellenére történt, hogy Čachova szerint a változás előnyös volt.

Alexander Matušek, a Szlovák Autóipari Szövetség elnöke is bemutatta ismereteit és tapasztalatait. Mivel az egyik egyre nagyobb teret nyerő trend az elektromobilitás, amely szorosan kapcsolódik az elektromos járművek akkumulátorainak újrahasznosításához, ezért nemcsak gondolkodni kell ezen a kihíváson, hanem cselekedni is kell. Alexander Matušek szerint Szlovákia nem áll készen erre a kihívásra, bár külföldön valamivel jobb a helyzet. „Lengyelországban már építkeznek, Csehországban már két projektet is jóváhagytak, de Szlovákiában semmi sem történik”, hívta fel a figyelmet a Szlovák Autóipari Szövetség elnöke.

„Mi erőforrásként tekintünk a hulladékra, valaki problémaként tekint rá. Számunkra azonban ez egy lehetőség”, mondta talán meglepő módon Peter Pajerchin, a Brantner Slovakia stratégiai és fejlesztési igazgatója, és a CEBZ, s.r.o. ügyvezető igazgatója, aki egyáltalán nem tartja tragikusnak a szlovákiai hulladékhelyzetet. Bár egyre több hulladékot termelünk, ami egyrészt problémákat okoz, másrészt azt mutatja, hogy Szlovákia lakosainak egyre jobban megy. Ugyanakkor azonban kötelességünk, hogy 2035-ig 10 százalékra csökkentsük a hulladéklerakást, és 65 százalékra emeljük az újrahasznosítási arányt. „Ezek az előttünk álló kihívások, a hosszú távú cél. Ezért örülök, hogy Malček úr ilyen konferenciát szervez, mert ez egy olyan platform, amely ösztönzi az együttműködést”, magyarázta Peter Pajerchin. A konferencián Pajerchin úr bemutatta a Brantner és az SPP új közös projektjét a települések hulladékkezelési technológiáját illetően.

A szakértő előadókkal folytatott panelbeszélgetés fontos információkkal szolgált. Oliver Šujan, a Marius Pedersen vezérigazgatója, Marián Christenko, a Kosit vezérigazgatója, Peter Kuba, a Közfoglalkoztatási Szövetség elnöke és Roman Malček, a Redox tulajdonosa megvitatták a hulladékgazdálkodás jövőjét, amely számos megoldásra váró problémát rejt. „Arra összpontosítunk, hogy elegendő nyersanyagot gyűjtsünk a már meglévő újrahasznosítási kapacitások számára, mindezt olyan minőségben, hogy az egész újrahasznosítási folyamat egyszerűsödjön”, válaszolta Oliver Šujan a műanyag újrahasznosítással kapcsolatos új befogadóképesség tervezésével kapcsolatos kérdésre. Marián Christenko rámutatott a vegyes kommunális hulladék mennyiségi gyűjtésének értelmetlenségére a lakótelepeken, az egyéni lakásokban csak az önkormányzat szabad döntésének eredményeként javasolja azt, nem pedig törvényi kötelezettségként. Azokban a városokban, ahol a r szelektív hulladékgyűjtés régóta hatékonyan működik, a mennyiségi gyűjtés bevezetése nem fogja csökkenteni a vegyes kommunális hulladék teljes mennyiségét. Peter Kuba rámutatott a konyhai hulladék és a biológiailag lebomló hulladék gyűjtésének és hasznosításának felesleges duplicitására: miért kell a városok lakosainak kötelezően szétválogatniuk ezeket a hulladékokat, és ezt követően finanszírozni ezen hulladékok kötelező kezelését, amelyek egyébként is ott vannak a vegyes kommunális hulladékgyűjtőkben?

Ľubomír Šoltýs, a WOOD & Company csoport társtulajdonosa és a Kosit igazgatótanácsának elnöke az első Hulladék Csúcstalálkozón ismertette tapasztalatait. A Kosit Szlovákia több mint 350 városának és falujának 850 ezer lakosától származó hulladékot dolgoz fel. Šoltýs szerint a jövő azonban a hulladékmentes társadalom, ezért a ZEVO-projektekre összpontosítanak. „Egy 100 ezer tonna kapacitású ZEVO és egy 30 ezer tonna hulladék szétválogatására képes válogatósor 33 ezer MWh hőt és 60 ezer MWh villamos energiát tud termelni”, mondta Marián Šoltýs. A hulladék tehát kiváló energiaforrás lehet, és szinte az egészet racionálisan fel lehet használni.

A hulladékgazdálkodási euróalapok is segíthetnek megoldásokat találni a hulladékgazdálkodási problémákra. Peter Sládek, a hulladékgazdálkodási euróalapokra szakosodott Euro Dotácie a. s. tanácsadó cég igazgatótanácsának elnöke beszélt ezek lehetőségeiről. „Lehetőségeket kínál a Strukturális Alap, a Környezetvédelmi Alap, az új Igazságos Átmenet Alap és részben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, amely 6,5 milliárd euróval rendelkezik”, hangsúlyozta Peter Sládek. Hozzátette, hogy a pénzt 2026-ig kell elkölteni, és bár már a felénél járunk, nem tudjuk lehívni ezeket a pénzeket, és sok projekt áll.

A konferenciát a Hulladék Csúcstalálkozó 2024 szervezője és a Redox tulajdonosa, Roman Malček előadása zárta. A hulladékok lerakás előtti feldolgozásának témája kihívást jelent, amelyet az Európai Unió irányelvei szerint már régen meg kellett volna oldani. „Szlovákiának 2020. december 31-ig az 1995-ös szintre kellett volna csökkentenie a hulladék mennyiségét. Ez azonban a mai napig nem történt meg, és néhány hónap múlva országunk már négy éves késésben lesz”, kezdte nem túl hízelgő statisztikáját Roman Malček. Szlovákia a 2013-2023-as időszakban több intézkedést is elfogadott, amelyek segítenek csökkenteni a kommunális hulladék lerakásainak számát. A konyhai hulladék kötelező begyűjtésének bevezetése elvileg akár 40%-kal is csökkentette volna a lerakást, mivel a valóság százalékos egységekben van megadva, a több tízezer komposztáló kiosztása a településeken alig csökkentette ezt az értéket. Az eldobható műanyag csomagolások használatának tilalma 1%-kal csökkentette a lerakást.

„Nagyon fontos, hogy a hulladéklerakók arányának csökkentése érdekében a lehető leggyorsabban elegendő kapacitást építsünk ki az energetikai értéknövelésre, és végre megkezdjük a hulladék kötelező kezelését a lerakás előtt”, figyelmeztetett Roman Malček. Az egyik megoldás a bioházak építése, amelyekben a vegyes kommunális hulladékok úgynevezett biológiai frakcióját higiénizálják. A kezelési folyamat eredményeként a hulladék stabilizálódik, és így megfelel a kötelező céloknak, az üvegházhatású gázok keletkezésének megszüntetésének. „Készen állunk arra, hogy olyan megoldással segítsük az önkormányzatokat és a hulladékgazdálkodási vállalatokat, amelyben a hulladékkezelésnek van értelme, és amely hatékony és minőségi eredményeket hoz”, zárta előadását Roman Malček a Hulladék Csúcstalálkozó Konferencia 2024 rendezvényén.

A konferencia partnere a LA NOTA volt, az eredeti aromamarketing szállítója közvetlenül a francia Grassból, amely a konferenciaterem illatosításáról gondoskodott. A LA NOTA a legjobb választás a professzionális aromamarketing, illatmegoldások és illatsemlegesítés terén.