Késik, törlik a járatot? Tippjeink a stressz- és pánikmentes utazáshoz

Hova, mennyiért

Még mielőtt elmondanánk, hogyan legyünk tudatos utasok, érdemes rápillantani a cikkben szereplő két táblázatra, melyből kiderül, hova mennyiért utazhatunk. A repülőjegyek esetében azt láthatjuk, hogy még mindig vannak kedvező jegyárak Európán belül, igaz, ezek a legtöbb esetben szinte csak a jegyet és egy kis kézipoggyászt tartalmaznak, a nagyobb csomagért extra díjat (sokszor nem is keveset) kell fizetni. Látható, hogy a legolcsóbbak most az olaszországi célállomások, de Londonba, Brüsszelbe, Stockholmba, Dubrovnikba és Koppenhágába is 50 euró alatti áron tudunk jegyet foglalni. De jó ár/érték arányban foglalhatunk még az egyiptomi nyaralóhelyekre, Ománba és Dubajba is. A távolabbi célállomásoknál pedig kiemelkedően jó áron van most Sanghaj, New York, Phuket, Bangkok és Kuala Lumpur is.

Az akciós, last minute tengerparti nyaralásoknál pedig az figyelhető meg, hogy augusztusban jelentősen nőttek az árak: míg korábban akár 500 euró körüli áron is tudtunk foglalni, most 635 eurónál kezdődik a legkedvezőbb ár, jellemzően a 700-800 euró közötti áron tudunk már valóban jó minőségű, ötcsillagos, all inclusive nyaralást foglalni idén augusztusra.

Ha bekövetkezik a baj – mit tehetünk

Cikkünk fő témája a tudatos utazó, aki nem esik pánikba, ha valami rendkívüli esemény zavarja meg az utazást. Hogy egyértelműbb legyen, néhány példán keresztül mutatjuk be, mikor, milyen megoldásokkal kezelhetjük a váratlan helyzeteket.

Első példa – törli a járatot a fapados. Szicílián vagyunk, már a nyaraláson, de a légitársaság közli, hogy törölte a járatunkat, a következő gép azonban csak három nappal később indul, arra tudjuk átfoglalni a jegyet – amíg marad hely. Mit tehetünk? Az első, hogy ha haza szeretnénk jutni, akkor megnézzük, van-e alternatív megoldás a hazaútra (például nem pozsonyi, hanem bécsi vagy budapesti érkezéssel), esetleg átrepülünk Rómába vagy Milánóba, ahonnan napi több járat is van, és így próbálunk meg hazajutni. Közben minden felmerülő extra kiadásról begyűjtjük a számlát. Ha van szabadságunk, akkor akár ki is használhatjuk a napokat, és csak pár nappal később, a légitársaság ajánlata szerint utazunk haza – foglaljunk magunknak szállást, de ügyeljünk arra, hogy ne legyen extrán drága, a helyi átlagárakat tükrözze a szobaár. A lényeg, hogy amikor kiderül a járattörlés, azonnal intézkedjünk, nem kell beállni a puffogó utasok közé, hogy órákon át várakozzunk. Mi már tudjuk, hogy a tudatos utazó felkészült, és tudja, mi a teendő, milyen opciók közül választhat, azaz nem pánikol, nem stresszel, hanem elfogadja a helyzetet (változtatni úgysem tud rajta) és a mielőbbi megoldásra koncentrál.

Második példa – jelentős késéssel indul a gép, egy nagy, átszálló repülőtéren. A Qatar Airways légitársasággal utazunk, ám az átszálló repülőtéren kiderül, hogy az eredetihez képest csak hat órával később indul a csatlakozó járatunk. Mit tehetünk? Ilyen esetben a helyszínen érdemes felkeresni a transfer desk nevű pultot, hogy jelezzük, igényeljük az étkezési utalványt (ne várjuk, hogy ők adják ezt, mert nem tudják, kinek késik a gépe, nem keresik a járat utasait – azaz nekünk kell jelezni, ha egy-egy járat késik). Vagy pedig magunk veszünk ételt-italt, de a számlákat megőrizzük, hogy azt később be tudjuk nyújtani a légitársaságnak, hogy megtérítse az extra kiadásokat. Majd később kérjünk kártérítést a légitársaságtól.

Harmadik példa – hatalmas esőzés, a repülőtér csökkenti a kapacitást, sok tízezer utas ragad a repülőtéren. Mint például a dubaji repülőtéren történt idén áprilisban. Nos, ebben az esetben nem sok lehetőségünk van – csak bízni a csodában, hogy előbb vagy utóbb, de elérünk a célállomásra vagy haza. Hiába vagyunk tudatos utasok, az ilyen természeti csapások ellen nem sokat tehetünk. A helyszínen fogyasztott ételek és italok, valamint az esetleges szállás számláját azonban mindenképpen őrizzük meg, ezt a légitársaság később megtéríti.

Ha bármilyen rendkívüli körülmény zavarja meg az utazásunkat, akkor érdemes higgadtnak maradni, és a legjobb, ha magunk szervezzük meg az étkezést, szállást, transzfert. A legtöbb utas a pultnál dühöng, sok esetben a légitársaság helyi alkalmazottjára zúdítva az elégedetlenségét. Így egyrészt ideges, stresszes lesz, igazságtalanul nyomasztja a társaság munkatársát, és lényegesen később jut hozzá ahhoz, ami a szabályok szerint jár neki. A tudatos utas azonban elkerüli a stresszt, megoldja maga – hiszen tudja, időnként előfordul késés, járattörlés, rendkívüli körülmény, ám ő már előre felkészült, így nem kell mást tennie, mint bevetni a B tervet.

Kártérítés – mikor jár, mikor nem?

És végül ejtsünk szót a kártérítésről is, hiszen az ilyen extra események alapjában boríthatják fel a nyaralásunkat, így sokan egyből arra gondolnak, hogy valamilyen kártérítést kérnek a légitársaságtól. Még mielőtt elmondjuk, hogy mikor számíthatunk anyagi elégtételre, és mikor nem, fontos megemlíteni, hogy a fuvarozó csak azért felel, hogy eljussunk az induló állomásról a célállomásra, közvetlenül vagy átszállással. Vagyis hiába van bármilyen egyéb foglalásunk a helyszínen, azért nem kérhetünk kártérítést. Például a lefoglalt szállást sem fogja megtéríteni a légitársaság, ahogy az elmaradt élményeket (például koncert, sportesemény, lefoglalt jegy valamilyen látványosságra) és az üzleti eredményeket (elmaradt tárgyalás) sem. Ezek ugyanis következményi károk, amiért a légitársaság nem felel – még akkor sem, ha azért maradnak el, mert késett a gép vagy mert törölték a járatot.

Ami fontos, hogy az uniós – 261/2004 EK – irányelv szerint csak akkor vagyunk jogosultak kártérítésre, ha olyan körülmény miatt késett a gépünk, vagy törölték azt, amiért a légitársaság felel. A rendkívüli körülmények okozta fennakadások esetében nem jár kompenzáció. Mi számít ilyennek? Például a szélsőséges időjárás, vagy ha egy külső szolgáltató (pl. a földi kiszolgáló személyzet, a légi irányítás stb.) sztrájkol – de ha a légitársaság alkalmazottai élnek a munkabeszüntetés eszközével, akkor az nem számít rendkívüli körülménynek, tehát ez esetben jár a kártérítés.
Ezek a szabályok vonatkoznak a nemzeti és a fapados légitársaságok menetrend szerinti járataira, éppúgy, mint a nyaralókat szállító charterjáratokra. Az viszont nem mindegy, milyen országban van bejegyezve a fuvarozó. Ha az unió területén, akkor mind az odaútnál, mind pedig a visszaútnál alkalmazható a szabály, ha az Európai Unión kívülre utazunk. Ha egy harmadik országbeli cégről van szó (pl. egy török chartertársaság), akkor csak a kiutazásnál van kártérítési kötelezettségük, a hazaútnál nincs. Ha az EU-n belül utazunk, akkor mindkét irányban érvényes a légi utasok jogairól szóló uniós irányelv.

Mikor és mennyi?

Kártérítésre akkor jogosult az utas, ha a fenti feltételek teljesülnek, és a járatot törlik, vagy jelentős késéssel érkezik meg a célállomásra (ez is a törlésnek megfelelő szabályok alá esik). A járattörlés egyértelmű (itt csak azt kell vizsgálni, hogy rendkívüli körülmény okozta-e, vagy a légitársaság hatáskörén belüli hiba miatt nem indult el a gép), ám a kérdés, mi számít jelentős késésnek. Unión belül a háromórás késés, ha az EU-n kívülre utazunk, akkor 1500 km-ig 3 óra, 1501–3500 km-es távolság között 4 óra, ennél távolabbi célállomásoknál pedig öt óra. A késést úgy tudjuk kiszámítani, hogy a menetrend szerinti érkezéshez viszonyítjuk annak időpontját, amikor kinyitották a gép ajtaját – tehát nem a landolás ideje számít. Kártérítésnél szintén a fenti három sáv szerepel, 250, 400 és 600 eurós kompenzációra számíthatunk, ha a légitársaság hibájából törlik a járatot, vagy jelentős késéssel érkezik meg a célállomásra.

Legyünk tudatos utasok…

Ahogy a fentiekből is kiderül, ha szeretnénk elkerülni a stresszt az utazás során, akkor a legjobb, ha felkészülünk, akár előre is megnézzük, járattörlés vagy jelentős késés esetén milyen jogaink vannak, mire számíthatunk, így lényegesen könnyebb lesz kezelni a helyzetet – hiszen nem ér bennünket váratlanul. A tudatos utas pedig ilyen esetben akár saját kezébe is veheti a helyzet irányítását, ezzel pedig lényegesen gyorsabban jut élelemhez, akár új repülőjegyhez, szálláshoz – az így keletkezett extra költségeket pedig ráér később behajtani a légitársaságon. Ezt minden esetben kifizetik.