A szlovákiai energiafogyasztók hamarosan egy újabb gázválsággal nézhetnek szembe

Az elmúlt napokban az orosz kőolajszállítással kapcsolatos veszélyektől volt hangos a szlovák és magyar sajtó, pár nappal ezelőtt ugyanis Kijev váratlanul megtiltotta az orosz Lukoilnak, hogy a területén keresztül kőolajat szállítson, ami különösen Magyarországot és Szlovákiát érinti, arról azonban egyelőre kevesebb szó esik, hogy a jövő év elejétől az Ukrajnán keresztül történő orosz gázszállítás is leállhat. Az idei év végén ugyanis lejár az Oroszország és Ukrajna közötti gázszállítási megállapodás, amelynek a folytatásáról a felek várhatóan nem fognak megállapodni. Ez ugyan egy várható lépés, amelyre Szlovákia már régóta készül, alternatív útvonalakat foglalva le a szállításra, a probléma azonban az, hogy az említett alternatív útvonalakkal kapcsolatban is egyre több aggasztó hír jelenik meg.

Viharfelhők a láthatáron

Az aggasztó hírek sorát a német Gascade Gastransport földgázszállító indította el, amely azt tervezi, hogy 2024. október elsejétől 69 gigawattóráról 14,5 gigawattórára csökkenti a VIP Brandov összeköttetés szállítási kapacitását. Az említett vezeték Északkelet-Németországot köti össze Csehországgal, és potenciálisan lehetővé teszi az LNG-terminálokból származó földgáz szállítását. Prága ezzel párhuzamosan már a múlt héten azzal vádolta Németországot, hogy Csehországnak szánt gázt halmoz fel. Mivel Csehország jelenleg nem vesz át gázt Németországból, ez inkább a potenciális jövőbeni szállítási kapacitás csökkenését jelenti. Berlin azzal védekezik, hogy ez a német vállalat döntése. A cseh ipari és kereskedelmi miniszter, Jozef Sikela azonban azzal érvel, hogy a német cég részben állami tulajdonban van, ezért a német kormányhoz fordult.

A Trend gazdasági hetilap elemző írása szerint a tulajdonosi szerkezet körüli civakodásnál Szlovákia számára azonban jóval érdekesebb egy magas rangú cseh tisztviselő nyilatkozata. 

„Csehország számára ez biztonsági szempontból nem jelent problémát. De ha megszűnik az Ukrajnán keresztül történő tranzit, akkor más országoknak, amelyek használhatnák ezt az útvonalat, kevesebb lehetőségük lesz arra, hogy csökkentsék az Oroszországból érkező gázszállításoktól való függőségüket”

 – mondta a ČT24 hírtelevíziónak René Neděla, a cseh ipari és kereskedelmi minisztérium energetikai és nukleáris erőforrásokkal foglalkozó részlegének a főigazgatója. Más szóval, a Németországból Csehországba irányuló gázmennyiség csökkenésének Szlovákia lehet az egyik legnagyobb vesztese.

A Szlovák Gázművek (SPP) tisztában van ezzel a problémával. „A Németországból Csehországba irányuló jelenlegi rögzített szállítási kapacitás nagyjából megegyezik a cseh fogyasztással. Ha a keleti ágon keresztül történő szállítás leállna, így nem tudnánk megoldani Szlovákia és Csehország egyidejű teljes ellátását a német–cseh vezetékrendszeren keresztül” – ismerte el Ondrej Šebesta, az SPP kommunikációs osztályának az igazgatója.

Van megoldás?

Szlovákiát legutóbb 2009-ben sújtotta gázválság. A gázhiányt akkor az Ukrajna és Oroszország közötti, tranzitdíjjal kapcsolatos viták okozták. A szállítások váratlan leállása miatt az akkori szlovák kormány arra kényszerítette a nagyobb vállalatokat, hogy fogják vissza a termelésüket, ami tetemes károkat okozott a gazdaságnak. Az SPP szerint az elkövetkező időszakban ilyesmitől még akkor sem kellene tartanunk, ha jövőre teljesen leállna az orosz gázszállítás. 

„Jelenleg öt kereskedelmi diverzifikációs szerződésünk van nem orosz forrásokból származó gáz vásárlására, olyan cégekkel, mint a BP, az ExxonMobil, a Shell, az ENI vagy az RWE, amelyeknél elegendő mennyiségű gázt foglaltunk le”

 – állítja Šebesta. Emellett a gáztárolók már most nyáron is csaknem 85 százalékra vannak feltöltve.

A készletek lefoglalása azonban nem biztos, hogy elegendő biztosítékot jelent, a megvásárolt gázt ugyanis el is kell juttatni Szlovákiába, amivel már gondok lehetnek. Ennek az oka a német rendszerben levő gázmennyiség csökkenése. Ez ugyanis alacsonyabb nyomást jelent, ami miatt a kelet felé irányuló szállítási kapacitások is csökkennek. A német szállítórendszerben a gázhiány az orosz szállítások elzárására irányuló erőfeszítésekkel magyarázható, miközben az LNG-terminálok kapacitása is elégtelen, ami 2026-ig várhatóan nem változik. Vagyis ha jövő januárban hirtelen rendkívül hidegre fordulna az idő, miközben az Ukrajnán keresztül történő gázszállítások leállnának, az hasonló problémákat okozhat a szlovák gazdaságnak, mint 2009 januárjában.

140 milliós pluszköltség

A globális felmelegedés miatt a hosszú, kemény tél ugyan kevésbé tűnik reális forgatókönyvnek, az orosz gáz ukrán területen keresztül történő szállításának a leállítása azonban még így is problémákat okozhat. 

„Kiszámítottuk, hogy ha nem kapunk gázt az orosz Gazpromtól, és ezt más forrásból leszünk kénytelenek megvenni a fogyasztóink számára, akkor az – a szállítást is beszámítva – legalább 140 millió eurós pluszköltséget jelent”

 – figyelmeztet Šebesta, aki szerint az említett drágulást elsősorban a magasabb tranzitdíjak okoznák.

Szlovákia tavaly a gáz nagy részét Ukrajnán keresztül importálta, és a Fico-kabinet abban érdekelt, hogy ezt idén és jövőre is megismételje az Ukrajnával és Oroszországgal kötött megállapodás alapján. A kőolajszállítással kapcsolatos jelenlegi problémákat figyelve azonban a gázszállítások meghosszabbításának az esélye egyre bizonytalanabb vállalkozásnak tűnik. (trend.sk, TASR, mi)