A home office továbbra is népszerű – mikor árthat ez a vállalkozásnak?

A világ legnagyobb online kiskereskedője, az Amazon nagy lépésre szánta el magát. Arra utasította az alkalmazottait, hogy jövő januártól térjenek vissza az irodáikba. A társaság dolgozói a világjárvány óta jogosultak a távmunkára. Az Amazon vezérigazgatója, Andy Jassy a mostani döntést azzal magyarázza, hogy a vállalat a távmunka miatt régóta küzd a hatékonyság csökkenésével.

Szlovákiában egyelőre nem fenyeget egy ekkora horderejű döntés. Ľubica Melcerová, az Alma Career Slovakia PR-menedzsere szerint 2021 óta meglehetősen stabil az otthoni munkavégzést kínáló álláshirdetések aránya, ami 10 és 12 százalék között mozog. Ezt főként az informatikai ágazatban működő munkáltatók kínálják, amit a banki és az adminisztratív szektor követ. „Sok vállalat és munkavállaló is sikeresnek találta a távmunkát, és azt látjuk, hogy egyre több munkavállaló kedveli a távmunka által kínált rugalmas munkaidőt” – mondta el a Munkaadói Szervezetek Szövetségének (AZZZ) a szóvivője, Miriam Filová. A hosszú távú otthoni munkavégzés azonban számos buktatót rejt, mint például az elszigeteltség, a személyes részvétel igénye, a termelékenység csökkenése, valamint a munka és a magánélet közötti határvonal elmosódása. „Ezért a vállalatok a távmunkát részben az irodai munkával kombinálják” – tette hozzá Filová.

Kiknek nem éri meg?

A home office nem minden vállalat számára megfelelő, ami a munkakörön is múlik. Bizonyos helyzetekben és munkatípusokban nincs értelme az otthoni munkavégzésnek, és ha a munkavállaló ragaszkodik hozzá, az a munkáltató számára hátrányos. „Van egy ügyfelünk – egy cégvezető –, akinek az asszisztense hetente két napot otthonról végzi a munkáját, mivel ez az egész vállalatra kiterjedő juttatás. Az igazgató azonban heti öt napon át van az irodában, az említett két nap során így nem számíthat száz százalékban a beosztottjára, ami nem hatékony, és sok mindent feleslegesen bonyolít” – figyelmeztet Andrea Vančíková, a Grant Thorn-ton tanácsadó társaság humántőke-szolgáltatásokért felelős igazgatója. Szerinte az alkalmazottak már gyakran hajlamosak megfeledkezni arról, hogy az irodába való bejárás a norma, és a home office egyáltalán nem számít természetes dolognak.

Tízből egy hirdetés

Idén több mint 23 ezer olyan állásajánlat jelent meg a Profesia.sk oldalon, amelyek lehetővé tették az otthoni munkavégzést is. Ezt a juttatást tehát körülbelül minden tizedik hirdetés kínálja, miközben a feladók között az informatikai cégek dominálnak. Az otthonról történő munkavégzést említő hirdetések aránya viszonylag stabil: 2021-ben 10, 2022-ben 12, tavaly 11, idén pedig 10 százalék.

A Profesia.sk oldalon jelenleg közzétett hirdetésekben kínált átlagfizetés 1520 euró, az otthoni munkavégzés lehetőségét megemlítő hirdetések esetében azonban ez az összeg 1913 euró. Az otthoni munkavégzés lehetőségét leggyakrabban a Pozsony megyei állásajánlatokban kínálják, idén a hirdetések 15 százalékában említették, ami több mint 13 ezer ajánlatot jelent. Kassa megyében a hirdetések kevesebb mint tizede kínál otthoni munkavégzést. A sereghajtó pedig Besztercebánya és Eperjes megye, ahol idén a hirdetések mindössze 4 százalékában említették a távmunkát.

Jellemző példa arra, hogy mikor nem érdemes otthonról dolgozni, az új pozíció elfoglalása. A három hónapos próbaidő alatt a munkáltatónak szüksége van arra, hogy az új alkalmazott elég gyorsan beilleszkedjen, megértse a cég működését, és konzultáljon kollégákkal. A távmunka ezt nem teszi lehetővé. A kollégák közötti kapcsolat a távmunka esetén nem épül ki kellőképp, így előfordul, hogy az illető még a próbaidő alatt felmond, akár saját elhatározásból, akár a teljesítményével elégedetlen felettesének a döntése alapján. A home office problémásnak bizonyulhat azon cégek számára is, amelyek épp átalakuláson mennek keresztül, hogy egyáltalán fennmaradhassanak. Amint a vezetés megváltoztatja a munkavégzés módját, a munkavállalók büntetésként élik meg a home office csökkentését vagy megszüntetését.

Az otthoni munkavégzés akkor is nehézségekkel jár, ha az alkalmazottak érzékeny adatokkal és dokumentumokkal dolgoznak. Nem biztos, hogy biztonságos számukra, ha ezekhez bárhol hozzáférhetnek, ahol internetkapcsolatot találnak. A munkáltatók számára ez pluszbefektetést jelent, amikor távmunkában is biztonságos technológiákat kell biztosítaniuk. A munkavédelemmel kapcsolatos bizonytalanságokról sem szabadna megfeledkeznünk. Ki a felelős a munkával kapcsolatos balesetekért, amelyek otthon, munkavégzés közben történnek? Az ilyen esetek egyedi alapon kerülnek elbírálásra, de nagy kockázatot jelenthetnek a cégeknek.

Elferdített munkapiac

Vančíková szerint az otthoni munkavégzés gyakorlatát gyakran elferdítik a regionális sajátosságok. Pozsonyban például sok olyan szolgáltató központ van, amelyek szó szerint megkövetelik az otthoni munkavégzést. Ezt a gyakorlatot aztán elvárja a többi cég alkalmazottja is, az otthoni munkavégzés így általánosan igényelt juttatássá válik a fővárosban. „Túlságosan leegyszerűsítve, gyakori, hogy a munka iránt érdeklődők nem is gondolkodnak olyan álláson, amely nem kínál legalább heti két nap távmunkát” – tette hozzá Vančíková.

A Profesia portál adatai azt mutatják, hogy Pozsony megye vezet az otthoni munkavégzést is tartalmazó ajánlatok esetében, a cégek pedig alkalmazkodnak ehhez a hatáshoz. Ezt súlyosbítja a szakképzett munkaerő hiánya is. „Pozsonyban például sokkal nehezebben jut el a jelentkezőkhöz az a vállalat, amely egyáltalán nem kínál távmunkát. Hogy ne kerüljenek hátrányos helyzetbe, a cégek kénytelenek felvenni a távmunkát a juttatások közé, majd keresik a módját annak, hogy az egész rendszert ennek megfelelően alakítsák át” – magyarázza Vančíková.

Sok cégvezető, még ha ezt hivatalosan nem is ismeri el, legszívesebben eltörölné a távmunkát, és azon gondolkodik, hogy milyen juttatással helyettesítse azt. Vančíková szerint a munkaerőpiacon nem könnyű a távmunkát más ajánlattal helyettesíteni. „Megpróbálom meggyőzni a felsővezetőket, hogy az eltörlése nem jó ötlet, és inkább arra kellene összpontosítani, hogyan lehet megfelelő célokat kitűzni, és így fenntartani a motivációjukat” – figyelmeztet Vančíková. Szerinte nyílt vitát kellene folytatni a vállalatokon belül arról, hogy mikor van értelme a távmunkának, és mikor nincs. Ha egy alkalmazott megérti, hogy a csapatnak szüksége van rá az irodában, és bízik a felettesében, akkor nem fog ragaszkodni a heti 2 napos otthoni munkavégzéshez. Ugyanakkor meg kell adni neki a rugalmasságot, hogy a munkafeladatoknak és a családi helyzetnek megfelelően otthonról is dolgozhasson.

INGRID DROZDÍKOVÁ

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa