Hogyan élhetik túl a városok az egyre pokolibb nyarakat? A klímaváltozás Dél-Szlovákiát sújtja leginkább

A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) a Nemzetközi Klímaadaptációs Kutatóintézettel (iCARI) és az akadémiai közeggel együttműködve dolgozott ki egy klímaadaptációs stratégiát, amelyet a napokban hagyott jóvá az ernyőszervezet tanácsa. 

Az, hogy egy átfogó kutatási program eredményeiből indulhatunk ki, a jövőben lehetőséget ad komplex intézkedések előkészítésére és megvalósítására - legyen szó az épületek energiaigényének csökkentéséről vagy a közterek revitalizációjáról -, különös hangsúlyt fektetve az intelligens (smart) megoldásokkal való gyakorlati összekapcsolásra

 – hangsúlyozta Jozef Božik, a ZMOS elnöke.

A kutatás európai szinten is egyedülálló

Branislav Siklienka, az iCARI elnöke a hétfői sajtótájékoztatón elmondta: a projekt célja a zöldfelületek növelésének és más adaptációs intézkedések hatásainak felmérése a városi környezet mikroklímájára, különösen az épületek környékén. Ezek az adatok segíthetnek a városi infrastruktúra fejlesztésére irányuló jövőbeli beruházásokkal kapcsolatos döntések meghozatalában, illetve a községek saját alkalmazkodási stratégiájának kidolgozásában is. 

A kutatás eredménye egy komplex útmutató lesz, adatokkal alátámasztott ajánlásokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy a közszereplők a döntéshozatal során ne vélekedésekre, hanem tényekre támaszkodjanak

 – hangsúlyozta. 

Ján Rapan, az iCARI alelnöke hozzátette, a cél, hogy a kisebb önkormányzatok is hozzáférjenek olyan adatokhoz és útmutatókhoz, amelyeket eddig esetleg nem tudtak beszerezni. „A kézikönyv bemutatja majd, hogy mely megoldások működnek, melyek nem, és miért” – emelte ki, hozzátéve, hogy az adatokat a hét minden napján, napi 24 órában, 15 perces időközönként végzett mérésekből nyerik. Ilyen aprólékos kutatás európai szinten is egyedinek számít.

A klímaváltozás súlyosan befolyásolja a lakosság életminőségét is

A klímaadaptációs stratégia az iCARI-val együttműködésben egy 2024 októberében aláírt memorandum alapján született meg. Ez utóbbi hangsúlyozza, hogy

 a klímaváltozásra helyi szinten is reagálni kell, hiszen annak súlyos következményei vannak az infrastruktúrára, a biodiverzitásra és a lakosság életminőségére is.

Az iCARI a városok, épületek és ökoszisztémák éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának kutatásával foglalkozik, összekapcsolva az adattudomány legkorszerűbb technológiáit az EU-ban és a csendes-óceáni térségben alkalmazott gyakorlati megoldásokkal.

A szervezet honlapján található információk szerint a RE-URBANEX elnevezésű PPP-projekt, amelyhez a ZMOS is csatlakozott, az Európai Unió egyik legnagyobb kutatási projektje a városi klímaadaptáció területén. A kutatás célja egy olyan tudományosan megalapozott, bizonyítékokra épülő módszertan kidolgozása, amely a greenwashing helyett valós, fenntartható megoldásokat kínál a települések számára, különös tekintettel az energiahatékonyságra, dekarbonizációra, ökoszisztéma-szolgáltatásokra és a levegőminőség javítására.

A projekt 2024 októberétől 2027 végéig tart. 

A RE-URBANEX élő laboratóriumként működik, ahol olyan konkrét megoldásokat tesztelnek, mint a csapadékvíz-gazdálkodás, a zöldfelületek növelése elsősorban zöld tetők és homlokzatok kialakítása által, az albedó, vagyis a különféle felületek fényvisszaverő képességének optimalizálása, a levegőminőség javítása, valamint az emissziócsökkentés. 

- olvasható a kutatóintézet honlapján.

A káros hatások jobban sújtják a dél-szlovákiai községeket

Egy tavalyi, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatain alapuló felmérés rámutatott, hogy Szlovákiában az október és március közötti időszakban legalább 3,12 fokkal nőtt az átlaghőmérséklet az elmúlt évtizedekben, ennek megfelelően pedig országosan 16 százalékkal csökkent a fűtési igény. 

A hűtési igény ezzel szemben a májustól szeptemberig jelentkező hőhullámok idején egyre nő, elsősorban a déli járásokban, ahol a hűtési igény akár tízszer nagyobb lehet, mint az északiakban.

Ami a klímaváltozást illeti, a délebben fekvő városoknak és községeknek jóval több kihívással kell szembenézniük már most is, mint az északabbra fekvőknek. Ehhez képest Szlovákiában a községek finanszírozási rendszerében a magasabban fekvő, északi települések továbbra is előnyt élveznek az alacsonyabban fekvőkkel szemben a tengerszint feletti magasság kritériuma miatt, ami azt jelenti, hogy minél magasabban fekszik egy település, annál nagyobb arányban részesül a jövedelemadókból. 

A szlovákiai városok közül a hatályos szabályozás egyik legfőbb kárvallottja Komárom, amely mintegy egymillió eurótól esik el részben az említett kritérium miatt. Nyitra megye legdélibb városáról van szó, amely a leginkább kitett a felmelegedés káros hatásainak. 

Elsősorban a középületek, iskolák légkondicionáló berendezésekkel való felszerelése, az öntözőrendszerek telepítése és működtetése, illetve a villámárvizek utáni lefolyócsatorna-tisztítás jelent nagy pluszkiadást a déli önkormányzatoknak. Emellett például a szúnyoginvázió is olyan probléma, amely a hegyvidéki településeket nem vagy sokkal kisebb mértékben érinti, és összefügg a klímaváltozással is.