Kettészakadt ország

A megyei önkormányzati választásokat követően hozzáláthatnak a tárgyilagos következtetések levonásához az MKP szakértői is, akik nyilván nem hallgatják el a megyei elnökjelöltek kiválasztásának tanulságait, néhány térségben egyértelműen érzékelhető személyeskedéseket és csoportellentéteket. Mindezek előtt azonban a lényeget kell látni. Azt, hogy abban az országban, ahol nacionalista szempontok alapján húzták meg a megyehatárokat, s ahol még mindig akadnak sok százezren, akiknek állampolgári megnyilvánulásait kétféle indulat vezérli – minden áron a magyarok ellen és a HZDS jelöltjére kell szavazni –, ott aligha lehet MKP-jelölt a megyei elnök. Aki erre azt állítja, hogy a szlovákiai magyarok is nemzeti szempontok alapján voksoltak, annak szíves figyelmébe ajánlom, hogy Pozsonyban, Kassán a nemzeti közösségünkhöz tartozó személyek szavazatai is hozzásegítették a szlovákiai jobbközép pártok jelöltjeit a győzelemhez, s Besztercebányán a vesztes Jozef Mikuš a legnagyobb támogatást a Rimaszombati járásban kapta. Az eredmények ismeretében újra rádöbbenhettünk, hogy elsősorban a két szlovákiai nagyvárosban és a déli régiókban élő polgárok nagy részének világlátása, politikai értékrendje élesen különbözik az északi térségek lakosságáétól. A trencséni vagy a zsolnai atyafit továbbra sem érdekli, hogy Mečiar nemrég még agresszornak bélyegezte az észak-atlanti katonai szövetséget, most pedig már Szlovákia NATO-csatlakozásának fontosságáról harsog. Miként az sem, hogy Robert Fico Kassán az MKP jelötjeivel szövetkezett, Nyitrán és Nagyszombatban viszont valósággal uszított a magyarok ellen. A megyei választások iránti közöny és a voksolások végeredménye egyértelműen a Dzurinda-kabinet bírálata. Még akkor is, ha ez a kormány azért fontos eredményeket is elért. Ezt igazolja a szombati EU-csúcson megnevezett tagjelölt-lista, vagy az ország viszonylag kedvező idei gazdasági mérlege. Ezek a tények a továbbra is súlyos megélhetési gondokkal szembesülő embereket nyilvánvalóan nem lelkesítik. Ám jövő szeptemberig értelmes érveléssel, főleg bölcsebb kormányzással azokat a nekikeseredett polgárokat, akik most a HZDS fanatikusaihoz csapódtak vagy lesajnálják a nagypolitikát, jövő szeptemberig talán rá lehet ébreszteni arra, amit Pozsonyban és Dél-Szlovákiában már biztosan tudnak: Mečiarékkal képtelenség felzárkózni Európa boldogabb térségeihez. Ha a szlovák demokratikus erők mostani kudarcukból sem okulnak, akkor menthetetlen a bukásuk, s a feketelevest legelőször nekünk, magyaroknak lökik majd oda a gőgös visszatérők, akik mostantól a legtöbb megye urai lettek.