A nyugdíjrendszer összeomlását eredményezheti, ha a kormány nem talál megoldást a munkaerőhiányra

A szlovák gazdaság évek óta krónikus munkaerőhiánnyal küzd. Míg korábban elsősorban a szakképzett érdeklődők száma volt rendkívül alacsony, addig mostanra szinte minden ágazatban emberhiány tapasztalható. A Szlovákiai Személyzeti Ügynökségek Szövetségének (APAS) legfrissebb adatai szerint legalább 100 ezer fő hiányzik a munkaerőpiacról.

Az autóipar, a logisztika, az informatika és az egészségügy van a legnehezebb helyzetben

– jegyezte meg Zuzana Rumiz, az APAS elnöke, a ManpowerGroup Slovakia munkaerő-közvetítő ügynökség vezérigazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a munkáltatók többsége a közeljövőben jóval több embert tervez felvenni, mint elbocsátani.

Egyre jobban nyílik az olló

Hazánkban folyamatosan nő a munkaerő iránti kereslet, azonban évről évre azok vannak többségben, akik a távozás mellett döntenek. Az így kialakuló egyenlőtlenség a lakosság elöregedésének, valamint a képzett szakemberek jobb munkakörülmények és kedvezőbb fizetési feltételek reményében történő elvándorlásának tudható be.

A probléma egyik megoldása a rendelkezésünkre álló „tartalékok” felhasználása lenne, ezen a téren azonban nem állunk túl jól, hiszen a hazai munkanélküliségi ráta októberben történelmi mélypontra, 5,88 százalékra csökkent.

A munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) ígéretet tett, hogy tárcája a 126 ezer segélyből élő polgárból legalább 50 ezer személyt kiközvetít a munkaerőpiacra, ez a szám azonban egyáltalán nincs összhangban a vállalatok igényével.

Külföldiek nélkül nem megy

Mivel a kormány egyelőre nem tett komolyabb lépéseket azért, hogy hazacsábítsa a külföldön dolgozó szlovákiai állampolgárokat, akik száma még a legoptimistább becslések szerint is meghaladja a 300 ezer főt, a Szlovákiai Személyzeti Ügynökségek Szövetsége szerint egyetlen megoldás maradt, a külföldiek foglalkoztatása.

Bár Robert Fico kormánya nem kiemelkedő támogatója a migrációnak, maguk a miniszterek is kénytelenek voltak belátni, hogy külföldiek nélkül nem megy. A kabinet emiatt némiképp már egyszerűsítette a külföldi munkavállalókra vonatkozó szabályokat, a szakértők szerint azonban további lépések kellenek.

„A jelenlegi vízumszám nem elegendő a kereslet kielégítésére. Az eredeti kormányrendeletben meghatározott 10 ezres kvóta augusztusban kimerült. Üdvözlendő, hogy ezt a számot végül 25 ezerre emelték, de ez továbbra sem fedezi az akut hiányt, ha a rendszerből 100 ezer ember hiányzik” – mutatott rá Rumiz. A szakértő szerint a vízumszám növelése mellett egy rugalmasabb rendszerre lenne szükség, jelenleg ugyanis bizonyos szakmákra összpontosítanak, ami igencsak korlátozza a munkáltatók lehetőségeit. Üdvözölnék továbbá, ha a kormány tovább egyszerűsítené és digitalizálná a szükséges adminisztratív folyamatokat.

Az állami szféra és a magánszektor harca

Míg az APAS a külföldiek foglalkoztatásával oldaná meg a munkaerőhiányt, addig a Munkáltatók Országos Szövetsége (RÚZ) a nagyszámú közalkalmazottra igyekszik felhívni a figyelmet.

A közigazgatásban dolgozók száma 2009 óta folyamatosan emelkedik, így mostanra elérte a 469 ezer főt. Mindezt anélkül, hogy a létszámnövelésnek bármilyen alapja lenne

– figyelmeztet Miroslav Kiraľvarga, a Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke.

Kiraľvarga szerint egy nagyjából 100 ezer fős leépítés nem csak az állami források hatékonyabb felhasználáshoz vezetne, egyúttal azon ágazatok problémáin is segíthetne, ahol a legnagyobb a munkaerőhiány.

Változás kell!

Az egyes érdekvédelmi szervezetek által szorgalmazott megoldási javaslatok egyelőre nincsenek összhangban, az azonban biztos, hogy nincs idő tétlenkedni. A munkaerőpiaci helyzet már az Állami Számvevőszéket (NKÚ) is aggasztja. Az NKÚ legfrissebb jelentése, amely a 2025-ös költségvetés tervezetét értékelte, ugyancsak megjegyezi, a munkavállalók csökkenő száma a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is veszélybe sodorja.

A munkanélküliségi ráta történelmi mélyponton van, mégis rengeteg szakképzett munkavállaló hiányzik a rendszerből. A vállalatok 113 ezer külföldivel próbálják ellensúlyozni a kritikus hiányt. Ezeknek az adatoknak cselekvésre kellene ösztönöznie a döntéshozókat, hogy módosításokat eszközöljenek például a korkedvezményes nyugdíj területén 

– hangsúlyozta Ľubomír Andrassy, az Állami Számvevőszék elnöke.

Andrassy egyúttal azt is jelezte, hogy a nyugdíjakat folyósító Szociális Biztosító már most pénzinjekcióra szorul. Ha pedig tovább csökken az aktív munkavállalók száma, a helyzet egyre tarthatatlanabbá válhat.