Meghalt a Csupasz pisztoly-univerzum alkotója

A Csupasz pisztoly. Ha megfeszülök, sem jut eszembe még egy olyan film, aminek elég csak a jeleneteire gondolnom, s máris nevetek. Tegyük azt, ha valaki elmondja a kedvenc beköpéseit – esetleg, ha elolvasom a húsz legjobb idézetet – a vígjátékből, akaratlanul is elnevetem magamat. Mindez azonban nem csak a néhai Leslie Nielsen, a nagy amerikai komikusszínész érdeme, aki 1982-től magára vette a kezdetben felügyelő, majd hadnagy Frank Drebin gúnyáját a Nagyon különleges ügyosztály című tévésorozatban, majd a nagyjátékfilmes folytatásokban, hanem a kreátori csapaté is.

A szatirikus-abszurd helyzetkomédiát egy ZAZ elnevezésű trió alkotta: Jim Abrahams, valamint egy testvérpár, David és Jerry Zucker. (A mozaikszó a Zucker, az Abrahams, a Zucker kezdőbetűiből áll össze.) Amikor negyvenkét évvel ezelőtt debütált a sorozatuk az ABC amerikai kereskedelmi csatornán, már túl voltak az Airplaine! című harmadik filmükön, amelyet közösen írtak és rendeztek. A paródiát komolyan kell venni – tartotta a három wisconsini, akik a világ leghíresebb repülőgépes/légi szerencsétlenséges vígjátékát az 1970-es évek elcsépelt katasztrófafilmjeinek abszurd kifigurázásaként gondolták el. Mérhetetlenül szellemes és maximálisan eredeti, igazi őrületes vígjáték – a Dr. Rumnyakat játszó Nielsen jeleneteit pedig tanítani lehetne. Naná, hogy az ember tovább akar menni ezen az úton, ha egyszer készül egy ilyen film: a tévétársaság által, hat epizód után megszűntetett Nagyon különleges ügyosztály vizuális gegekben tobzódó világát leginkább a Csupasz pisztoly (1988), a Csupasz pisztoly 2 ½ (1991), majd a Csupa pisztoly 33 1/3: Az utolsó merénylet (1994) fejlesztette tovább.

Leslie Nielsen fogalom lett. A faarcú, magát nagyon komolyan vevő, pedig született kétbalkezes Frank Drebinről mindenki meg van a maga véleménye. A ZAZ új értelmet és új közönséget adott a humornak. Aztán a ’90-es évek második felétől már hírérték volt, ha a csapat mindhárom tagja részt vett az egyik-másik új produkció létrehozásán; a két Nagy durranás vagy a Horrora akadva-filmek már nem is sikerültek annyira jól. Mégis szomorú, hogy az egykori gyermekkori baráti társaság legidősebb tagja, Jim Abrahams két nappal ezelőtt elhunyt. Élt: nyolcvan évet. Hogy mit hagyott örökül? Olyan nagyszerű vizuális és verbális poénokat, amelyeknek még nem járt le a szavatossági idejük. Más szóval: az önfeledt, boldog pillanatok időtlenségét.