Peter Molda: Már régen nem az „éjszakai áram” a legdrágább, a bősi erőműnek „jó üzlet” az árvíz és védi a lakosságot

Mivel foglalkozik pontosan a Vízépítő Vállalat?  

A mi hatáskörünkbe tartozik a Bősi Vízerőmű és a Zsolnai Vízmű energetikai részének az irányítása. Ebből kifolyólag a megtermelt villamos energia gyártása és értékesítése is a mi feladatunk, de hozzánk tartozik a műszaki és biztonsági felügyelet minden vízmű esetében Szlovákia egész területén.  

 A legtöbb vízmű az energiatermelés mellett árvízvédelmi célokat is szolgál. Milyen mértékben tudja befolyásolni, megakadályozni a dunai az árvizeket a bősi erőmű?  

A vízerőműnek, jelen esetben a Bősi Erőműnek három fő feladata van, az első az árvízvédelem, a második a folyam hajózhatóságának a biztosítása, a harmadik pedig az elektromos áram termelése. Ez a harmadik azért is fontos, mert zöld, megújuló forrásból származó energiát termelünk. A folyam vízhozamának emelkedésével emelkednek a vállalatunk bevételei is, mert nő a megtermelt áram mennyisége.  

 A legutóbbi árvízveszélyes helyzet szeptemberben alakult ki, árvíz Szlovákiában ugyan nem volt, de a Duna rekordközeli magasságban tetőzött. Mit tud ilyen esetben tenni a bősi vízmű?  

Már közeledik az év vége, így lehetőség nyílik egyfajta értékelésre is. Idén nemcsak szeptemberben volt magasabb vízhozama a Dunának, az egész év „gazdag” volt hidrológiai szempontból. Két árhullám érkezett, az első júniusban, amikor az első és a második árvízvédelmi szint határán voltunk, szeptemberben pedig a harmadik riasztási szintig emelkedett a vízszint. Ennek a két árhullámnak meglátszik a hatása a vállalat nyereségében is. 

Annak ellenére, hogy szeptemberben több víz érkezett, mint júniusban, a bevétel szempontjából a június jobb volt, mivel akkor drágább volt a villamos energia. Akkor több mint 36 millió eurót kerestünk, míg szeptemberben több mint 30 milliót. 

A legnagyobb teljesítményt júniusban értük el, amikor rövid ideig csaknem 600 MW teljesítményen működött az erőmű. Akkor mind a nyolc turbinánk működött, míg szeptemberben a TG1-es turbina tartós karbantartás miatt állt. De júniusban az áram ára is kedvezőbb volt a számunkra.  

 A bősi erőmű Szlovákia áramfogyasztásának hány százalékát fedezi?   

Hosszú távon 10 százalékkal számolhatunk, de idén ez az arány valamivel magasabb lesz. Az utolsó évtizedet tekintve az idei lesz a legjobb év a megtermelt áram mennyiségét tekintve. Előreláthatóan idén mintegy 2,6 TW áramot fogunk megtermelni, a tíz éves átlag 2,1-2,2 TW. A megtermelt mennyiséget nézve tehát az utóbbi évtized legjobb éve lesz az idei.  

 Ez csak a bősi erőmű teljesítménye?  

Nem, ez a bősi, a dunacsúni és a zsolnai erőmű együttes teljesítménye.  

 Hová kerül a cég nyeresége? Állami cégként feltehetően az államkasszába vándorol…  

Természetesen. A nyereségünk, plusz az egyéb adó- és járulékbefizetéseink tavaly csaknem 230 millió eurót tettek ki. Természetesen a cég képez egy befektetési tartalékot is, mert készülünk a bősi erőmű turbináinak modernizációjára, de számolnunk kell a Duna kotrásának, a lerakódott üledék eltávolításának költségeire is.  

A bősi erőmű már 32 éve működik, az utóbbi években többször is szóba került a modernizációja. Milyen állapotban van jelenleg? Előbb említette, hogy az egyik turbina karbantartás miatt állt szeptemberben, mikor kerül sor a teljes rekonstrukcióra?  

A legutóbbi árvíz is megmutatta, hogy a turbinák felett már eljárt egy kicsit az idő, a hivatalos élettartamuk már letelt. Kicsit megijesztett bennünket a TG5-ös turbina, amelynek magasabb volt a vibrációja, ami azzal fenyegetett, hogy le kell állítanunk. Az ilyen árvizek során az a legnagyobb probléma, hogy biztonságosan kell menedzselni a víz elvezetését, hogy ne kerüljön veszélybe a Csallóköz, de egyben biztosítani kell a megnövekedett vízhozam elvezetését is a fővárosból. 

A modernizációt tekintve, jelenleg az erőmű konstrukciós teljesítménye 720 MW, a minimális esés 13 méter, ennyi kell ahhoz, hogy a turbinák működni tudjanak. 

Ez az esés a felső és az alsó vízszint közti minimális különbség. Ha ez alá csökkenne, akkor le kellene állítani a turbinákat, vagyis a vízhozamot a hajókamrákon keresztül kellene átengednünk. A bősi erőművet több mint 11 ezer köbméter/s vízhozamra tervezték, és ez a két lépcső, vagyis a bősi és a dunacsúni vízlépcső együttes teljesítménye. Szeptemberben a maximális vízhozam 9600 köbméter volt másodpercenként, és az alsó vízszint mintegy 15 centivel volt a korábbi rekord, a 2013-as alatt.   

 Milyen eredménye lesz a modernizációnak?  

A modernizációval nagyobb lesz a víznyelési képességük. Ez jelenleg mind a nyolc turbinát számítva 4200 köbméter másodpercenként. Ez emelkedni fog, de egyben csökken majd a minimálisan megkövetelt esés is. Legutóbb 40 centiméterre voltunk attól, hogy az előírt 13 méter alá csökkenjen a szintkülönbség, ha tehát az árhullám még 3-4 napig tartott volna, akkor ez bekövetkezett volna. A modernizációval 12,5 méterre csökken a minimális szintkülönbség, vagyis nyerünk újabb fél métert. De emelkedik majd a teljesítmény is, mintegy 10 százalékkal, ami egy fantasztikus érték.  

 Főleg most, amikor a villanyáram nagyon drága.  

Ezt így nem mondanám, mert nem minden esetben igaz. Ha az energiaárakat nézzük, akkor azt is látni kell, hogy a környező országok az utóbbi években sokat fektettek az energiatermelésbe, elsősorban a megújuló energiatermelésbe. Németország és Magyarország például a napos időszakokban és amikor a szél is fúj, önállátókká válnak. Ez természetesen hatással van az energia árára is, amely napközben csökken, és egyre több olyan óra van, amikor az elektromos áram ára negatív. 

Tehát nem éjszaka a legolcsóbb az áram? 

Néhány éve már nem. Az árcsúcsok napjainkban elsősorban az éjszakai órákban vannak. Ez egy teljesen új helyzet, hiszen 10-15 évvel ezelőtt még valóban fordítva volt, nappal volt a legdrágább az áram, éjszaka pedig a legolcsóbb. Mára ez megfordult, most, az őszi időszakban például délután négy és este tíz között a legmagasabb az áram ára. A zsolnai vízerőmű ma már olyan rendszerben működik, hogy nap közben, amikor az áram olcsó, emeljük a vízszintet, este pedig áramot termelünk, vagyis azokban az órákban folyik a termelés, amikor az áram ára a legmagasabb. Ezt a bősi erőművel nem tudjuk teljes mértékben megvalósítani.  

 Az áramot a pillanatnyi áron adják el?  

Egy részét a napi piacon értékesítjük. A vállalatunk stratégiája az, hogy a termelés 50 százalékát hosszú távú szerződésekkel értékesítjük, most adjuk el például a 2025-ös és a 2026-os év termelését. 

A szerződéses ár 100, néha száz euró felett van MW-onként. Hozzátenném, hogy egy-két évvel ezelőtt az ár még 140 euró volt, vagyis csökkenő tendenciát mutat. 

A többi megtermelt áramot, aminek a mennyisége attól is függ, hogy mennyi víz van a Dunában, a napi piacon értékesítjük. Azt nem tehetjük meg, hogy többet adjunk el hosszú távú szerződésre, mint amit a 10 éves átlag megenged. Ha többet adnánk el, akkor előállhatna az a helyzet, hogy nem tudjuk megtermelni a szükséges mennyiséget, és akkor nekünk is áramot kellene venni, hogy teljesíteni tudjuk a szerződést. Ez kedvező lenne akkor, ha alacsony az áram ára, de ha magas, akkor drágán kellene vásárolnunk, és olcsóbban eladni. Ezt a kockázatot 50-50 százalékra osztottuk fel. 

A többi megtermelt energiát a napi piacon értékesítjük, az elmúlt hetekben volt olyan nap amikor mintegy 300 euró/MW áron tudtuk értékesíteni az áramot, ami rekordnak számít ebben az évben. 

Nyáron ugyan voltak olyan órák, amikor 600 eurót is kaptunk az áramért, de az csak néhány éjszakai óra volt. Az elmúlt napokban azonban az átlag 300 euró/MW volt. Az egyes napok között néha 100 eurós különbségek is vannak, és senkinek nincs varázsgömbje, senki nem tudja megmondani, mi lesz jövő héten.  

 Önök kiknek értékesítik az áramot?  

Az áramszolgáltatóknak, akik aztán a felhasználóknak továbbítják azt.  

A bősi erőmű építése során sokan féltek attól, hogy a Csallóköz fölött 13 méter magasan áll majd a Duna. Biztonságos a bősi erőmű felvízcsatornája?  

Már 32 éve védi a vízmű az embereket az árvíztől, amit most szeptemberben is megmutatott. Emellett hatással van a talajvíz minőségére is, ami szintén megkérdőjelezhetetlen, és hatással van a talajvíz mennyiségére is. Vagyis javítja a talajvíz minőségét és növeli a mennyiségét. Az erőmű tehát vitathatatlan előnyt jelent az egész régió számára, energetikai szempontból pedig az egész ország számára.  

 Milyen egyéb kihívásokkal kell megbirkózniuk?  

Az erőmű nemcsak vizet hoz, amivel áramot tudunk termelni, hanem sok fát és hulladékot is. Nem egyszer előfordul, hogy az uszadékfa beékelődik, nem tudjuk bezárni a hajókamra ajtaját. A napokban is előfordult egy ilyen eset, uszadékfa miatt nem zárult be teljesen az úszókamra ajtaja, veszélyben volt a hajózás. Mivel azonban már vannak saját búváraink, ezt a problémát gyorsan kezelni tudtuk. Tíz évig mástól rendeltük meg ezt a szolgáltatást, de számomra ez prioritás volt, az üzemeltetés részeként saját búvárokkal tudjuk megoldani az ilyen helyzeteket.  

 Nem drágább ez így, mintha mástól vennék a szolgáltatást?  

A búvárrészleg létrehozásával már az első évben 50 százalékos költségmegtakarítást értünk el úgy, hogy idén kellett megvásárolni a szükséges felszerelést és az idei évet terhelték a képzés költségei is. Jövőre már 70 százalékos lesz a megtakarítás ahhoz képest, amennyit korábban a külső cégnek fizettünk. Ebben Tomáš Baťa szavai az irányadóak számomra, aki azt mondta, hogy mindent csinálj magad, amit magad meg tudsz csinálni, mert az a legjobb és a legolcsóbb.  

 A vízműnek kell biztosítania a felvízcsatornán, Vajka és Keszölcés közt a komp üzemeltetését is, most választották ki az üzemeltetőt? Hogyan végződött a pályáztatás?  

A környezetvédelmi miniszterrel nemrég jelentettük be, a komp üzemeltetésére kiírt pályázat eredményét. Ez a téma már évek óta borzolja a kedélyeket, egyesek politikai tőkét kovácsoltak belőle. Az elmúlt 5 hónapban bebizonyítottuk, hogy meg tudjuk oldani ezt a problémát is. A pályázatot a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat nyerte, hiába támadta meg a verseny eredményét a másik pályázó, a közbeszerzési hivatal megerősítette, hogy nem követtünk el hibát. A vállalat új kompja már három éve porosodott a kikötőben, nem használta, ezen a szerződésen több mint 6 millió eurót spóroltunk.  

Az erőmű egyben meglehetősen nagy munkaadó is a régióban. Van elég utánpótlás?  

A Nagyszombat Megyei Önkormányzattal együttműködve kezeljük az alkalmazottak utánpótlását. Tájékoztató utakat szervezünk középiskolásoknak Bősre, amelyeken a vízgazdálkodással összefüggő foglalkozásokkal ismerkedhetnek meg a tanulók. Elsősorban a szakmunkásokból van kevés, a szerelők, villanyszerelők, az üzemeltetésben dolgozókból van hiány. Mintegy 360 embert foglalkoztatunk, az irányításban dolgozók számát júliusban csökkentettük, megszüntettünk két részleget, ami azt jelenti, hogy két igazgatóval kevesebb van, a hat részlegből csak négy maradt. De ennek nem volt hatása az üzemeltetésre, ha ott szükség van a létszám növelésére, akkor azt növelni kell. 

Az üzemeltetésben tényleg mutatkozik munkaerőhiány, a fiatalok nem mindig tudják, hogy mit is szeretnének csinálni felnőttként, ezért igyekszünk nekik bemutatni a vállalatunkat, próbáljuk felkelteni az érdeklődésüket. 

Nagyszombat megye az a régió, ahonnét könnyen el lehet jutni Bősre. A legutóbb a nagyszombati közlekedési középiskolából érkeztek hozzánk. Én is ott végeztem, tudom, hogy sokan tanulnak abban az iskolában Galánta környékéről vagy még délebbről a megyéből. Bízom benne, hogy az ilyen tanulmányutak is segítik felkelteni a fiatalok érdeklődését a vízgazdálkodás iránt. Néhány évtizede még a Szlovák Műszaki Egyetem is komolyan foglalkozott ezzel a szakiránnyal, évente mintegy 70 szakembert képeztek, de a számuk évről évre csökkent, ma már csak 7-8 ember végez ezen a szakon.  

 A fizetési feltételek kedvezőek önöknél?  

Úgy gondolom, hogy érdekes ajánlatot kínálunk a jelentkezőknek.  

(Natív szöveg)