KÁRPÁT-MEDENCEI KITEKINTŐ

Traian Basescu román államfő támogatását kéri ismét Tőkés László független európai parlamenti képviselő azért, hogy januárban csatlakozhasson az Európai Néppárt (EPP) frakciójához az Európai Parlamentben – adja hírül a szombati romániai sajtó.

A szabadságát Ausztráliában töltő Tőkés közleményben kérte Traian Basescut, hogy közvetítsen a közte és a demokrata párti román képviselők között kialakult konfliktus feloldása érdekében.

Decemberben ugyanis ez utóbbiak Tőkésnek az EPP-hez való csatlakozása ellen szavaztak, noha azelőtt Basescu – Tőkés szerint – személyesen is megígérte, hogy a demokraták nem fogják akadályozni felvételét. Tőkés a november 25-i európai parlamenti választás nyomán került be az európai törvényhozásba. A független képviselő abban reménykedett, hogy már decemberben csatlakozhat az EPP-hez, amelynek romániai delegációját elsöprő többségben Basescu egykori pártja, az azóta Demokrata Liberális Párt (PDL) névre keresztelkedett Demokrata Párt (PD) képviselői alkotják. A független képviselőt december 5-én fogadta hivatalában az államfő. Tőkés már a találkozó előtt tudomást szerzett arról, hogy a demokraták meg akarják akadályozni felvételét az EPP-be. Ezért már akkor is kérte Basescu támogatását. Az EPP romániai delegációjában született decemberi döntést követően a demokrata Sorin Frunzaverde úgy nyilatkozott a román sajtónak, hogy konzultáltak ugyan Tőkés felvételének ügyéről Basescuval, de az államfő „az ő lelkiismeretükre bízta a döntést”.

Tőkés sajnálatosnak tartja, hogy a román–magyar konfliktust nem sikerült megelőzni. Levelében ugyanis kifejti: Basescu arra kérte, hogy az autonómiaügy felvetésével Románia EP-belépőjét ne terhelje román–magyar disputával. „Azonban ennek előidézője nem én, hanem maga a Demokrata Párt lett, amely ezáltal a Fideszhez fűződő román kapcsolatokat is feszültté tette” – véli Tőkés.

A képviselő kabinetfőnöke, Szilágyi Zsolt egy nagyváradi sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az EPP-nek kell meghoznia a végső döntést. Tudomása szerint a kérdésben Brüsszelben január 7–10. között, vagy Strasbourgban a január 14–17. közötti ülésszakon határoznak (Új Magyar Szó)

Kisebbségek Szerbiája

Fél a Koszovó végleges státusát meghatározó döntés szerbiai hatásaitól Pásztor István, a vajdasági Magyar Koalíciónak a januári szerbiai elnökválasztáson induló jelöltje.

„Félek a koszovói bomba robbanásától, függetlenül attól, kit talál el. A veszély egész közösségünket fenyegeti. A gyakorlatból tudjuk, hogy konfliktusokkal terhelt, szélsőséges helyzetekben megszaporodnak a nemzeti kisebbségekhez tartozókat sújtó negatív jelenségek” – mondta a Deutsche Welle rádiónak adott, s a szerb média által idézett nyilatkozatában a politikus.

A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azt is kifejtette, hogy kampányában meg akarja mutatni, milyen Szerbiára vágynak az ország nemzeti kisebbségei.

„Nemcsak a magyar közösségnek, hanem a többi nemzeti kisebbséghez tartozóknak is el akarom mondani, milyen kellene legyen az a Szerbia, amelyben jobban érezhetnénk magunkat, mint most. Ezt egyetlen demokratikus jelölttől sem hallhatják, mivel ők nem tartoznak nemzeti kisebbséghez” – fogalmazott a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke.

Pásztor István irreálisnak mondta, hogy bekerüljön az elnökválasztás végső fordulójába, de kijelentette: választóit csak akkor biztatja a második körös szavazásra, ha a nemzeti kisebbségek biztosítékot kapnak elvárásaik teljesítésére.

„Fel akarjuk ajánlani programunkat a választás döntő fordulójába bekerülő demokratikus jelöltnek. Nyilvánosan tesszük ezt, és azt várjuk tőle, hogy nyíltan mondja meg, mit vállal belőle, s mit nem. A válaszától függően döntünk a támogatásáról” – nyilatkozta Pásztor.

A szerbiai elnökválasztáson, amelyet január 20-ára írtak ki, kilenc jelölt indul, de egynek sincs esélye arra, hogy az első körben győzzön. A küzdelem – február 3-án – minden jel szerint Borisz Tadics jelenlegi államfő és a nacionalista szerb radikálisok vezére, Tomiszlav Nikolics között fog eldőlni. Akkor pedig már minden százalék számít. (Vajdaság.info)