Karácsonyi elmélkedés

Itt van például a karácsony. Idén angyalhaj helyett fémesen csillogó organzával tekerjük körbe a fát, de jöhetnek a nagymama díszei, mert divat a retro is. Az ajándékozásnak is van divatja. A világ leggazdagabbjai állítólag idén nem ajándékozzák meg egymást anyagi jellegű javakkal, inkább az ünnep szellemiségére összpontosítanak. Persze a szellemiségnek is van divatja. Jézuska, Télapó, Jézuska, Santa.

Pozsonyban az idén fakóbb a karácsony. Voltak évek, amikor az ablakokon tobzódtak a karácsonyi matricák: télapók, angyalok, rénszarvas húzta szánok. Este mindenhol színes égők villogtak, az ablakpárkányokon gyertyatartók világítottak. Most mintha nem is készülődnének az emberek.

A villamosra felszáll egy ajándéktáskáit boldogan cipelő középkorú nő. Na, ez is jól bevásárolt, mondja a mellettem ülő idősebb férfi, tömény irigységgel. Aztán leszáll, s egy fiatal társaság kerül a helyére. Torzonborz hajú, szakállas ifjú ül mellém, s amikor észreveszi a nőt, odaszól a többieknek. Nézzétek a burzsujt, azokkal a táskákkal. Tudod,hogy van, ezeknek mindenre jut. Ezért kell elvenni tőlük és szétosztani, úgy, mint régen, ahogy ezt már sokszor megbeszéltük. Hangzik a válasz. Majd azt kezdik oldani, melyik európai fővárosba menjenek szilveszterezni.

Burzsuj. Ezt a szót sok éve nem hallottam. Újra divatba jönnek a régi szavak? Emlékszem egy ízig-vérig marxista szovjet szociológusnő ’89-ben megjelent írására, ami akkor erős negatív visszhangot váltott ki. Húsz év múlva újra szocializmus lesz, írta, mert addigra az emberek mindent elfelejtenek, az új generáció pedig, amelyik semmit sem tapasztalt a szocializmusból, nosztalgiával fog emlékezni a régi szép időkre. A fiatalság lesz az új baloldal, tehát kitartás, elvtársak.

Sajnálom az ajándékait őrizgető, ártatlanul bántott nőt. Talán épp arra gondol, örömteli szívvel, milyen jó lesz majd, amikor a szerettei karácsonykor kibontják a csomagokat. Talán nem érzékeli a feléje áradó rosszindulatú, negatív energiát. S legszívesebben Dévénybe küldeném szilveszterezni ezeket a fiatalokat. Hogy lássák azt a helyet, ahol a szocializmus évtizedeiben kutyákkal tépették szét az országból távozni akaró embereket, családokat. Hogy ott elmélkedjenek a múlton és a jövőn, ahol öklömnyi golyóbisok hasították ki másokból az életet csak azért, mert mondjuk nyíltan jézuskás karácsonyt akartak.