Idén is rekordgyorsasággal használjuk el a Föld éves erőforrásait

Minden eddiginél korábban, már augusztus 1-jén elérkezik a túlfogyasztás napja.

Ez azt jelenti, hogy 2018-ban mindössze 212 nap alatt használ el a Föld lakossága annyi erőforrást, amelynek egy évre kellene elegendőnek lennie ahhoz, hogy a bolygó a jelenlegi állapotában fennmaradjon.

A Global Footprint Network kutatószervezet 2003 óta hasonlítja össze a természeti erőforrások megújulóképességét az emberiség ökológiai lábnyomával. A nemzetközi túlfogyasztás napja az a nap, amikor a két érték találkozik, vagyis amikortól már a bolygó megújulóképességén felül fogyasztunk. A túlfogyasztás napja tavaly augusztus 2-ára esett. Az emberi tevékenység aktuális szintjének fenntartásához annyi erőforrásra lenne szükség egy év alatt, amennyit 1,7 Föld tudna biztosítani – írta a brit The Guardian.

A túlfogyasztás az 1970-es években kezdődött, amikor a népesség és a szükségletek növekedése nyomán a fogyasztás átlépte a fenntarthatósági szintet. 1970-ben a túlfogyasztás napja december 29-re, 1988-ban már október 15-re esett. Húsz éve szeptember 30-ra használta el az emberiség a Föld éves erőforrásait, tíz éve augusztus 15-re. Ezután egy kis lassulás következett, ám az elmúlt két évben ismét felgyorsult a folyamat. A jelenlegi ütemet nézve 2019 lehet az első év, amikor már júliustól fogyasztjuk a bolygó tartalékait.

A szervezet szerint az egyre nagyobb élelmiszergyártás, ásványianyag-kitermelés, erdőirtás és fosszilistüzelőanyag-égetés ugyan rövid távon haszonnal jár egyesek számára, ám a hosszú távú következmények, a talajerózió, a vízhiány és az éghajlati változások egyre szembetűnőbbek.

„Az országok gazdaságai piramisjátékot űznek Földünk erőforrásaival” – mondta Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network vezetője. „A bolygó jövőbeli erőforrásait kölcsönvéve működtetjük a gazdaságainkat. A piramisjátékhoz hasonlóan ez egy ideig működik, ám ahogy a nemzetek, vállalatok, háztartások egyre mélyebbre süllyednek az adósságban, végül össze fog omlani” – tette hozzá a szakember.

A folyamat még visszafordítható. A szervezet szerint a politikai intézkedések messze hatékonyabbak, mint az egyéni szintű erőfeszítések. A húsfogyasztás 50 százalékának helyettesítése vegetáriánus étrenddel például öt nappal tolná vissza a túlfogyasztás napját, míg az épületek energiahatékonyságával és az ipari termelésben bevezetett változtatásokkal három hetet, az emberiség ökológiai lábnyomának jelentős hányadát kitevő szén-dioxid-kibocsátás mértékének felére csökkentésével pedig három hónapot lehetne nyerni.

Az elmúlt évtizedekben a gazdasági fejlődés lassulása – amely az energiaszükségletek csökkenésével jár együtt –, pozitív irányba mozdította el az ökológiai mutatót. A 2007–2008-as pénzügyi válság öt nappal tolta ki a túlfogyasztás napját. Az 1980-as és 1990-es évek gazdasági visszaesései ugyancsak enyhítettek a bolygóra nehezedő nyomáson, akárcsak az 1973-as olajválság.

A tavaly készített tanulmányok szerint azonban a bolygó földterületeinek egyharmada pusztul. A kutatók egyre aggasztóbb jelenségként kezelik a szokatlan időjárást, különösen az Északi-sarkvidéken, valamint a terméshozam szempontjából kulcsfontosságú méhek és egyéb beporzók populációinak hanyatlását. (MTI)