Háború a gyengék és fogyatékosok ellen

„Háború a gyengék ellen. Amerikai kampány az urak fajának létrehozására” címmel könyv jelent Edwin Black tollából, akinek az „IBM és a Holokauszt” című tanulmánya nagy vitát váltott ki. A kötet az amerikai demokrácia egyik legsötétebb és leginkább elhallgatott fejezetére, több mint 60 ezer ember sterilizálására, házasságkötésének megtiltására, táborokba küldésére derít fényt. 1921 nyarán a New York-i bevándorlási hivatalnak sok dolga akadt. Az intézmény eredetileg a szegény emigránsok támogatására jött létre, de mással kezdett foglalkozni. „Erkölcsileg, intellektuálisan vagy fizikailag csökkent képességű emberek” után kutatott és hamarosan több ezer esetet vizsgált. A 430. eset a 18 éves zsidó Eva Sztyepanovics: „Férjhez adandó korban van, de szellemileg gyenge, nem megengedhető, hogy gyerekei legyenek.“. A 918. eset az olasz Vittorio Castellino: „Eugenetikai és gazdasági szempontból nem megfelelő.“ E szentenciákat Charles Davenport, a Long Islandi Cold Spring Harbor Laboratory mellett működő eugenetikai részleg igazgatója mondta ki. A laboratóriumot három nagy amerikai dinasztia finanszírozta: a Carnegie, a Rockefeller és a Harriman.

Black sok esetet rekonstruál könyvében. Feketékről, indiánokról, arabokról, olaszokról, mindazokról van szó, akik a világ szegény, déli részéről érkeztek, vagy Amerika volt a hazájuk, de nem feleltek meg az újonnan felállított normáknak. A biológus Davenport szóhasználata szerint az intézkedések célja az USA „faji higiéniájának” helyreállítása volt, az angolszász faj megtisztítása az alacsonyabb rendű etnikumok fertőzésétől. Az eugenetika nevében sok amerikai állam hozott törvényeket a „csökkentettek” kasztrálására, számuk 1930-ra elérte a 27-et. A törvények nem találtak egyetértésre a nép részéről, de a politika és a tudományos világ tekintélyes része támogatta azokat, például az amerikai orvosok szövetsége, Woodrow Wilson elnök, Alexander Bell feltaláló és mások. Az eugenetika doktrínáját az angol Francis Galton dolgozta ki, az amerikai körülményekhez pedig Alfred Poetz, egy connecticuti német orvos igazította. A vezető osztály félt a faj elkorcsosulásától nem akartak kereszteződést a „szeméttel“, ahogy ők nevezték az említett embercsoportokat. E cél érdekében találták ki még az IQ-t, az intelligenciahányados mérését is.

Az IBM és a Holokausztban Black a társaság és a nácizmus közti kapcsolatról ír. Új könyvében ezen túlmegy. Az eugenetika híveit azzal vádolja, hogy mintát szolgáltattak a zsidók megsemmisítéséhez. Bár vitatják azt a megállapítását, hogy az „aljas fajkiválasztást mi találtuk fel”, tény, hogy a tant exportálni akarták. 1929 őszén az eugenetikai szervezetek nemzetközi föderációja Rómában tartott konferenciát, amelynek célja volt ellenintézkedéseket bevezetni a „faj megfertőzésével” szemben. Mussolini, mint más európai kormányfők, beleegyezett abba, hogy a kivándorlókat indulásuk előtt szigorú vizsgálatnak vetik alá. Később az Egyesült Államok bevándorlási keretet állapított meg, amelyekben a déliek számát az északiak javára lecsökkentette. Csak 1952-ben hoztak olyan törvényt, amely lehetővé teszi egy bevándorló számára, hogy amerikai állampolgár legyen tekintet nélkül etnikai hovatartozására.

Black a könyvéhez csatolt dokumentumokról készített fotokópiákat. Köztük van egy, A fekete gólya című film, amely olyan „fertőzött” gyerek eutanáziájáról szól, aki halála után a Paradicsomba kerül. Olvasói megismerkedhetnek egy felhívással is, amely taglalja, hogy melyek azok a házasságok, amelyeket nem szabad megkötni. „Mi, amerikaiak, akik ügyelünk csirkéink, sertéseink, teheneink pedigréjére, meddig bízzuk gyermekeink utódait a véletlenre, vagy a vak érzelemre?” – kérdezik benne. Black szerint az is kétségtelen, hogy az eugenetika kiagyalóinak kapcsolatuk volt a nácikkal. 1933-ban, amikor Németországban elrendelték 400 ezer állampolgár – köztük epilepsziás és testi hibás emberek sterilizálását, a Cold Spring Harbor laboratórium vezetői örömünnepet ültek. A hivatalos Amerika 1940-41-ben is tapsolt a hitleri árjásításnak – írja. Ez volt az egyik oka annak, hogy a nagyhatalom kezdetben szemet hunyt a zsidók üldözése felett és emlékeztet arra, hogy a nürnbergi perben vezető nácik hozták fel mentőkörülménynek az amerikai eugenetikai alapon hozott ítéleteket.