Gyermekbarát döntés

Kevesen vonják kétségbe, úgy helyes, ha a szülők keresetétől függetlenül minden gyermekre folyósítanak családi pótlékot. Úgy általánosságban a gyermekgondozási járadék – köznyelven „anyasági” – emelését sem kifogásolja senki, akiben működik a családot vállalók iránti természetes szolidaritás. Tény, hogy a folyósítás eddigi rendszere főképp azokat a családokat sújtotta, amelyekben a szülők keresete mindössze néhány koronával volt nagyobb annál az összegnél, amely fölött a törvény szerint már nem igényelhető ilyen támogatás. A parlament úgy döntött, júliustól az összes gyermekes család részesül a megemelt összegű családi pótlékban. Igazságos ez a megoldás; a demokratikus országokban világszerte ilyenre törekednek.

A parlamenti döntésnek ezzel a részével tehát nem is lenne baj, hiszen a megemelt összegű anyaságival és az alanyi jogon járó, nagyobb összegű családi pótlékkal meg az ugyancsak nagyobb összegű gyermekgondozási járadékkal jó néhány család kerülhet jobb anyagi helyzetbe. Márpedig ahol naponta küszködnek filléres gondokkal, ott minden plusz százasnak ezernyi helye van. Gondot az jelent, hogy egyelőre nincs az a pénzügy-minisztériumi hivatalnok, aki bizonyossággal meg tudná mondani, az állam milyen forrásból lesz képes fedezni a többletkiadásokat. A költségvetés mozgástere, sajnos, nagyon szűk, és az átcsoportosításoknál bármilyen irányban lépnek is, félő, hogy a végeredmény a büdzsé hiányának további növekedése lesz. A nagyvonalúság dicséretes, ha az állam nem fuldoklik adósságokban. Az állam eddig már számos lépésével bizonyította, működési költségeit képtelen csökkenteni, adósságait viszont annál nagyvonalúbban növeli. Félő, azoknak a gazdasági elemzőknek van igazuk, akik a családtámogatás más, az állam szempontjából ésszerűbb formáját választanák. Úgy módosítanák az adózási rendszert, hogy az adó összege a jövedelem nagyságának és a gyermekek számának függvénye lenne.

Az állam adósságainak törlesztését végül is az adófizető állja. Kétségtelen, hogy elegánsabb és demokratikusabb az alanyi jogon járó családi pótlék juttatása, de a legelegánsabb az lenne, ha egy ilyen döntés után még a legborúlátóbb gazdasági elemzőben sem merülhetne fel a kérdés: telik majd rá? Nem nehéz megválaszolni, mi ihlette a már-már csak elméletben létező koalíciós többséget a családtámogatás kétségkívül nagyvonalú növelésére, miközben tudjuk, hogy tucatnyi tényező veszélyezteti az egyensúlyhiány keretek között tartását. Közelednek a választások...