Gázt a gázgyárból

Ha az időjárás történetesen úgy alakul, hogy már szeptemberben fűteni kell, a regionális önkormányzatok hatáskörébe került iskolák jó részében valószínűleg hidegek maradnak a fűtőtestek. Az is megeshet, hogy helyenként az áramszolgáltatást is nélkülözniük kell az iskoláknak. A legborúlátóbbak így sommázzák a helyzetet: még krétára se futja... Az oktatásügy adóssága 760 millió korona. Egyelőre még nem született megoldás az áldatlan helyzetre. A pénzügyminiszter a költségvetés terhére is „adósságtalanítaná” az iskolákat, de ennek a lehetőségnek eleve korlátot szab, hogy a költségvetési hiány valószínűleg jóval nagyobb lesz a tervezettnél.

Az oktatásügyi tárca augusztus 21-ig terjeszti a kormány elé adósságkezelési javaslatát. El kell döntenie, honnan varázsolja elő az alap- és középiskolák adósságainak törlesztéséhez szükséges százmilliókat. Mert afelől az illetékesekben sincs semmi kétség: az immár magánosított energiaszolgáltató cégek könyörtelenül lekapcsolnak minden fogyasztót, aki (amely) nem fizet.

Miközben az önkormányzatok – jogosan – várják, hogy az állam kiegyenlíti az iskolák adósságát a villany- és a gázművekkel szemben, a Számvevőszék nyilvánosságra hozta a még mindig többségi állami tulajdonú gázművek (SPP) pazarlásáról szóló jelentését. Százmilliók fölöslegesnek mutatkozó kifizetéséről szólnak a hírek. Például nagyszabású reklámhadjáratára az SPP nem kevesebbet, mint 631 milliót költött. Mintha az egyre növekvő gázszámlát az iskolák, vállalatok, vállalkozók és magánfogyasztók egyaránt lelkesebben térítették volna meg annak az óriásplakátnak a megtekintése után, amely közölte a nagyérdeművel, ami anélkül is köztudott: a gázt a gázművek szállítja. Cipőt a cipőboltból – hangzott egykor a sokszor froclizott reklám.

Jogi tanácsadásért a gázművek 742 millió koronát fizetett – tárja fel a továbbiakban a Számvevőszék jelentése. Ez a takaros összeg szinte koronára megegyezik az alap- és középiskolák adósságával, amelynek jó része éppen a gázműveket illetné. A józan paraszti ész megáll az ilyen pazarló gazdálkodás láttán. Akkor meg végképp csődöt mond mindenféle logika, ha összeveti az állami cég pazarlásának végeredményét az állam által finanszírozott oktatás- és egészségügy nyomorúságával. Miközben az iskolák talán még krétát sem tudnak venni, az állami cégeken keresztül úgy herdálnak el milliókat, hogy még csak felelősségre sem vonják az így gazdálkodókat. Ha folytatódik ez a gyakorlat, az állam költségvetése sohasem lesz kiegyensúlyozott. A lakosság meg tovább nyögheti az állami adósságok terhét.