Ez várhat ránk: ilyen különadókat vetettek ki a legeladósodottabb európai országok

Az elkövetkező három évben kemény konszolidáció vár a szlovák gazdaságra. A tavaly ősszel felálló Fico-kabinetnek évente egy százalékponttal kell csökkentenie az államháztartás hiányát, ami nagyjából évi 1,4 milliárd eurót jelent. A kormánypártok már tárgyalnak a konkrét intézkedésekről, a pénzügyminisztérium szerint a részletekről azonban csak azt követően tájékoztatják a lakosságot, miután sikerült egyezségre jutniuk a kormányon belül. Szlovákia azonban nem az első olyan ország, amely hasonló problémákkal küzd. Számos uniós tagországnak okoz gondot az eladósodottság, aminek az orvoslására számtalan recepttel rukkoltak elő, vagyis a Ladislav Kamenický (Smer) vezette pénzügyminisztériumnak van miből ihletet merítenie. Az alábbiakban ezekből gyűjtöttük össze a leglátványosabbakat.

Görögország

A 2008-ban kirobbant gazdasági világválságot követően Görögország államadóssága alaposan elszállt, 2009-re elérte a bruttó hazai termék (GDP) 130 százalékát, a kedvezőtlen adósminősítés miatt az országnak így magas kockázati felárat kellett fizetnie az általa felvett hitelek után. Mivel a kormány nem volt képes a kölcsönök visszafizetésére, 2010-ben a hitelező országok mentőövet dobtak Görögországnak, amelynek azonban cserébe szigorú megszorításokat kellett bevezetnie. A leghírhedtebb ezek közül az ingatlanadó (ENFIA) volt, amelyet 2011-ben, a pénzügyi válság csúcspontján vezettek be. Ez minden típusú ingatlanra vonatkozik, a kulcsok pedig progresszívek, miközben az államnak fizetett konkrét összeg az ingatlan értékétől függ. Például egy 100 négyzetméteres, közepes árszintű övezetben épült lakás után az éves adó körülbelül 580 euró. Egy másik népszerűtlen intézkedés a 2014-ben bevezetett tőkenyereség-adó, amely az ingatlanok eladásából származó bevételekre vonatkozik. Az adókulcsok tizenöt és húsz százalék között mozognak, vagyis 200 ezer eurós bevétel esetén az állam 30 és 40 ezer euró közötti összeget szed be az eladótól. A görög áfakulcsot 2016-tól ezzel párhuzamosan 24 százalékra emelték, ami dráguláshoz és társadalmi nyugtalansághoz vezetett. A lakosság vásárlóerejének a csökkenését a kis- és középvállalkozások is megérezték, amelyek közül rengeteg ment csődbe, az adóemelések miatt így megnőtt az elégedetlenség.

Olaszország

Olaszországban számtalan külön-adót fogadtak el az államadósság és a hiány csökkentése érdekében. A legjelentősebbek közé tartozik az IMU (Imposta Municipale Unica), egy önkormányzati ingatlanadó, amely a lakó- és kereskedelmi épületekre is vonatkozik. Az adó konkrét összegét az ingatlan értékének 0,4 és 1,06 százaléka között szabták meg. Egy másik adó, a TASI (Tassa sui Servizi Indivisibili) a közszolgáltatásokra kivetett adó, amelyből például a közvilágítást és az utak karbantartását finanszírozzák. Az említett két adófajtából származó bevétel nem haladhatja meg az ingatlan értékének az 1,14 százalékát. Egy 100 ezer euró értékű lakás tulajdonosa évente így legfeljebb 1140 eurót fizet. A lakatlan ingatlanok esetében az önkormányzatoknak azonban jogukban áll az adót további egy százalékponttal megemelni. Ebben az esetben az így kapott összeg 2140 euró.

Franciaország

A francia államadósság, amely a harmadik legnagyobb az Európai Unióban, tavaly elérte a GDP 110,6 százalékát, épp ezért számos különleges intézkedést hoztak, hogy növeljék az állam bevételeit. A legfontosabbak közé tartozik az IFI (Impôt sur la Fortune Immobiliere), amely a konkrét helyszíntől függően az 1,3 millió eurónál drágább ingatlanokra kivetett különadó. A konkrét összeg 0,5 és 1,5 százalék között változik.

Az átlagon felüli jövedelemmel rendelkezőknek szintén különadót kell fizetniük. A 250 ezer eurónál magasabb éves jövedelem után 3 százalékos adót kell fizetni, amely a félmillió eurós küszöb átlépése után 4 százalékra emelkedik. A CVAE (Cotisation sur la Valeur Ajoutée des Entreprises) a vállalkozások által megtermelt hozzáadott értékre kivetett adó, amely az 500 ezer eurónál nagyobb éves forgalmú cégekre vonatkozik, és progresszív kulcsokkal, legfeljebb 1,5 százalékig terjed. A 0,16 százalékos vállalati társadalmi szolidaritási hozzájárulást (C3S) a tizenkilencmillió eurónál nagyobb éves forgalmú cégek fizetik, a pénzügyi tranzakciókra kivetett adó (TTF) pedig a nagyvállalatok részvényeinek a vásárlására vonatkozik, mértéke az átruházási érték 0,3 százaléka.

Spanyolország

Spanyolországban számos különadót fogadtak el a magas állam-adósság csökkentése érdekében. A legfontosabbak közé tartozik a nagy vagyonokra kivetett ideiglenes szolidaritási adó. Ezzel azokat a személyeket célozzák meg, akiknek a vagyona – adósságok nélkül számítva – meghaladja a 3 millió eurót. Az adó mértéke 1,7 és 3,5 százalék között mozog, ami idén 1,5 milliárd eurós bevételt jelenthet a spanyol államkasszának.

Ezenkívül a bankok és az energiavállalatok extra nyereségére is kivetettek egy különadót, miközben a tőkejövedelem és a nyereség adóját is megemelték. A 200 ezer euró feletti jövedelmek és a 300 ezer euró feletti nyereség adómértéke 27, illetve 28 százalékra emelkedett. A nagyvállalatok részvényeinek a vásárlására a tranzakció értékének a 0,3 százalékát kitevő pénzügyi tranzakciós adó (TTF) vonatkozik. Spanyolország egyébként a negyedik legeladósodottabb gazdaság az Európai Unióban, az államadósság tavaly elérte a GDP 107,7 százalékát.

Belgium

Belgiumban több, a bankokat és pénzintézeteket célzó intézkedést is fontolgatnak. A főbb javaslatok között szerepel a bankadó megemelése. Egy másik javaslat a nagy pénzügyi eszközökre és a nettó vagyonra kivetett adó, az úgynevezett Vermogensbelasting bevezetése, amely a nagy bankbetétekre is kiterjedne. Egyes pénzügyi tranzakciók megadóztatását is fontolgatják a spekulatív ügyletek visszaszorítása és az adóbevételek növelése érdekében. Ezek az intézkedések az államháztartás konszolidálására és a 2023-ban a GDP 105,2 százalékát kitevő adósságállomány csökkentésére irányuló szélesebb körű stratégia részét képezik.

Magyarország

Magyarország számos rendkívüli intézkedést vezetett be a magas államadósság csökkentése érdekében. Bankadót vetettek ki a pénzintézetekre, amelynek a mértéke 50 milliárd forint (128 millió euró) alatti vagyonra 0,15, az e felettire pedig 0,5 százalék. Az energiaadó az energiacégeket célozta meg, a mértéke az éves forgalom 1,05 százaléka körül mozog. A kiskereskedelmi adót a nagy üzletláncokra vetették ki, a kulcsokat a forgalom nagysága szerint állapították meg. Az éves bevételre 500 millió forintig (1,28 millió euró) nullaszázalékos, 500 millió forinttól 30 milliárd forintig (76,75 millió euró) 0,1 százalék, 30 milliárd forinttól 100 milliárd forintig (255,82 millió euró) 0,4 százalék, 100 milliárd forint felett pedig 2,5 százalék. Emellett bevezették a pénzügyi tranzakciós illetéket, amely a tranzakció értékének a 0,3 százaléka, de tranzakciónként legfeljebb 6 ezer forint (15,35 euró). E különadók célja az volt, hogy a legjövedelmezőbb ágazatokat sújtsák, és hozzájáruljanak Magyarország államadósságának a csökkentéséhez, amely a visegrádi országok közül a legmagasabb, tavaly elérte a GDP 73,5 százalékát.

Lengyelország

Lengyelország szintén túlzottdeficit-eljárás alatt áll, miközben az államadósság viszonylag alacsony, tavaly a GDP 49,6 százaléka körül mozgott. A hosszú távú fenntarthatóság érdekében a lengyelek is számos intézkedést hoztak. A legjelentősebbek közé tartozik a 2016-ban bevezetett bankadó, amelynek az éves mértéke 0,44 százalék a bankok négymilliárd zloty (930 millió euró) feletti eszköz-értékére. Egy másik fontos adó a kiskereskedelmi értékesítésre kivetett adó, amelynek két kulcsa van: 0,8 százalék a tizenhétmillió zloty (négymillió euró) és 170 millió zloty (40 millió euró) közötti havi értékesítésre, az e feletti értékesítésre pedig 1,4 százalékos kulcsot vetnek ki. Egy 200 millió zloty (46,7 millió euró) havi forgalmú üzletlánc így 2,8 millió zloty (653 ezer euró) adót fizet.

Észtország

Az idei év elejétől az áfakulcs Észtországban 20-ról 22 százalékra emelkedett. Ez az emelés a kormány szélesebb körű, a költségvetési bevételek növelésére irányuló stratégiájának a része. 2025-től például a szálláshely-szolgáltatásokra vonatkozó adókulcs kilencről tizenhárom százalékra, a sajtótermékeké pedig ötről kilenc százalékra emelkedik. A személyi jövedelemadó és a társasági adó kulcsa 2025-től húszról huszonkét százalékra nő.

Szlovákia

Szlovákia államadóssága az Európai Unió és az eurózóna átlaga alatt van, tavaly elérte a GDP 56 százalékát. A problémát a magas költségvetési hiány jelenti, amely az évek óta tartó túlköltekezés eredménye, és amely miatt az ország túlzottdeficit-eljárás alá került. Az államháztartási hiány idén a GDP 6 százalékát teszi ki, és 2027-re a GDP 3 százalékára kellene csökkennie. A Fico-kabinet ezért jelenleg számos megszorító intézkedésről tárgyal. A tervek között szerepel az illetékek, adók és járulékok növelése és az állami alkalmazottak számának a csökkentése is.

BRANISLAV TOMA

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa