Rendet vágna a koalíció a parlamentben, néhány javaslatot az ellenzék is támogathat

Az aktuality.sk portál témában készített összefoglalója rámutat, hogy a koalíció több olyan problémának a megoldását is napirendre tűzheti, ami korábban a létszámhiány  miatt nem volt lehetséges: az egyik ilyen a házszabály aktualizálása.

Külsősök a parlamentben

A törvényhozásban a kormánypárti képviselők körében legújabban Ľubomír Galko volt védelmi miniszter magánakciója váltott ki felháborodást. Galko, aki eredetileg a Szlovákia mozgalom listáján jutott be a törvényhozásba, de átlépett a parlamenten kívüli Demokratákhoz sajtótájékoztatót tartott az épületben Maroš Žilinka főügyész életjáradéka kapcsán. Nem volt azonban egyedül: csatlakoztak hozzá párttársai, Eduard Heger volt miniszterelnök és Juraj Šeliga is – mostanra azonban már egyikük sem képviselő, ahogy a párt sincs a parlamentben.

Karol Farkašovský (SNS) szerint az érintetteknek nem volt joguk a parlamentben sajtózni, mivel nem is szereztek képviselői mandátumot és „több, mint problémás” személyiségnek számítanak. A képviselő ezért betiltaná a hasonló lépéseket.

A sajtótájékoztatót szervező Galko szerint, ha szigorítanának a szabályzaton, egyedül azt érnék el, hogy a parlament épülete előtt tartanák a hasonló rendezvényeket. A politikus úgy véli, egyedül a frakciótagnak nem számító képviselők fellépéseinek betiltásával lehetne elérni az ilyen események megakadályozását. Heger és Šeliga Galko vendégeiként érkeztek a parlamentbe, a termet pedig a saját nevén, hivatalos úton foglalta le. Az aktuality rámutatott, akadt már korábban is példa hasonlóra kormánypárti szervezésben is, például Michal Kotian, a kormánybarát megnyilatkozásairól híres Szlovákiai Nyugdíjas Egységszervezet (JDS) elnöke is a törvényhozás épületében vett részt egy sajtótájékoztatón.

Változások hamarosan

Andrej Danko, az SNS házelnök-helyettese már tavaly januártól napirenden tartja a házszabály szigorításának témáját, a koalíció egységesülésével azonban új lendületet vettek az egyeztetések. Danko akkor az ellenzék szervezett parlamenti obstrukcióján háborodott fel és többek között tíz, illetve öt percre akarta korlátozni a parlamenti hozzászólások hosszát, hogy tervezetten elhúzott vitákkal ne lehessen több nappal elcsúsztatni egy-egy törvénymódosítás elfogadását. Az ellenzéknek szintén kifogásai voltak a házszabállyal szemben, csak más okokból: a vulgáris megnyilvánulásokat kifogásolták.

Tavaly októberben egy munkacsoport ült össze a házszabály módosításának kapcsán, ez a testület azóta háromszor ülésezett. A munkacsoportban minden párt képviselteti magát, bár a visszajelzeések szerint a Szlovákia mozgalom következetesen ignorálta a találkozókat és legújabban az SNS sem vett részt a legutolsó egyezetésen.

 Néhány változtatásban minden párt egyetért, de akadhatnak olyan módosítások is, melyek nem tetszenek az ellenzéknek.

Ondrej Dostál (SaS) a hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy jelenleg is folyik a különböző pártoktól befolyó javaslatok összegzése, míg Lucia Plaváková (PS) úgy látja, hogy gyakorlatilag semmilyen előrelépés nem történt a kölcsönös kompromisszumok terén. Róbert Puci (Hlas) ellenben kijelentette, hogy már hétfőn kézhez kaphatják az érintettek a javaslatok listáját.

Vegyes felvetések

Az SNS mellett, amely az ellenzék ellenkezése dacára a képviselői hozzászólások hosszának korlátozását szeretné elérni más elképzeléseket is tartalmazhat a lista. 

Szabályozhatják például, hogy melyik parlamenti bizottságban ülhetnek független, egyetlen frakcióhoz sem tartozó képviselők – jelenleg például két ilyen honatya is foglalkozik a katonai elhárítást érintő kérdésekkel. 

Elképzelhető, hogy a szigorítás érinti azt is, hogy kik szereplhetnek a parlament épületében tartott sajtótájékoztatókon. Amennyiben a munkacsoport befejezi a tevékenységét, a kérdés az alkotmányjogi bizottság elé kerülhet.

Nem ez lenne az első szigorítás a házirendben, 2016-ban a Smer-SNS-Híd koalíció szigorította a transzparensekre, a videókészítésre és az akkor még korlátlan időlimit nélküli parlamenti felszólalásokra vonatkozó szabályokat. Az azt megelőző időszakban ugyanis egyre gyakoribbá vált, hogy röplapok és óriásplakátok kerültek a parlamentbe – többek között Igor Matovičnak köszönhetően.