Fukusimai versenyfutás az olimpiával és a vaddisznókkal

Japánban szombaton emlé-keztek a hat évvel ezelőtti szö-kőárra, valamint a fukusimai atomerőmű-balesetre.

Idén is ezrek látogattak az északkeleti partvidék katasztrófa sújtotta több mint 500 kilométeres szakaszára. A Mijagi prefektúra egyik legtöbbet szenvedett városában, Natoriban a helyi iskolában életüket vesztő gyermekek szülei galamb formájú léggömböket engedtek fel, rajtuk az elhunytaknak szánt üzenetekkel, és virágokat dobtak az óceánba.

Siettetett visszatelepítés

A katasztrófában 18 446-an haltak meg, a sugárzás miatt 123 ezer embert kitelepítettek. A kormányfő most is ígéretet tett, hogy gondoskodik a lakosokról és a térség fejlesztéséről. Sok kitelepített azonban arra panaszkodik, hogy a hatóságok siettetik a visszatérést a sugárszennyezett területre a tokiói olimpia miatt. „A kormány meg akarja mutatni a világnak, hogy a fukusimai balesetet a 2020-as olimpia előtt megoldja” – véli az áldozatokat képviselő szervezet tagja.

Az üzemeltető atomkonszern, a TEPCO szerint az erőműben dolgozó hatezer embernek a telep nagy részén már nem kell védőöltözéket és maszkot viselnie. Viszont a legnagyobb kihívások megoldása még várat magára. Még ezerötszáz leégett fűtőelem van a három sérült reaktorban, és nem tudni pontosan, hogy hol van a megolvadt fűtőanyag. Nemrég beküldtek egy skorpióformájú robotot a 2-es reaktorba, de a törmelékek miatt nem tudott olyan közel kerülni a maghoz, mint remélték. Az óránként 650 sievertet elérő, perceken belül emberhalált okozó sugárzás miatt a robot pedig hamar tönkrement.

Bár a robotok bevetése eddig nem járt sikerrel, a TEPCO és a kormány kitart amellett: még a nyáron rögzíteni kell az alapvető eljárási módot a fűtőanyag kiemelésére. Az ilyen és hasonló problémák – például a radioaktív szennyezettségű víz ártalmatlanná tétele – ellenére a kormány azt akarja, hogy a vidék lakói visszatérjenek házaikba. Az elmúlt évek sugármentesítési munkái következtében állítólag már biztonságos az élet.

Az állam és a TEPCO így akarja megtakarítani a kárvallottaknak járó magas kártérítést – panaszkodnak a bírálók. „A kormány elárulja a katasztrófa áldozatait és a vállalati érdekeket az emberek érdekei fölé helyezi” – mondja Susanne Neubronner, a Greenpeace környezetvédelmi szervezet szakértője. A Greenpeace szerint az Iitate települést körülvevő erdőkben végzett méréseik nagyjából megegyeznek a Csernobilt körbevevő 30 kilométeres tiltott övezetben mért sugárzási szinttel. Ennek ellenére Iitate nagy részén március 31-ig meg akarják szüntetni a kitelepítési rendeletet. Egy évvel később megszűnnek a kártérítési kifizetések mintegy hatezer ember számára. Még ebben a hónapban el akarják törölni a lakástámogatási hozzájárulást azok esetében, akik „önként” menekültek el kitelepítési övezeteknek nem nyilvánított területekről. Főleg gyerekes anyákról van szó. „Az állami atompolitika áldozatai vagyunk” – mondja az egyik érintett anya.

A prefektúra öt településéről eddig csupán a kitelepített emberek tíz százaléka tért vissza lakóhelyére.

Vaddisznók városa

A katasztrófa után viszont állatok százai jöttek le a hegyekből, Namie tengerparti város üres utcáin kószálnak, az elhagyatott kertekben élelem után kutatnak. „Nem világos, kik a város urai, az emberek vagy a vadak. Ha nem szabadulunk meg tőlük, lakhatatlanná válik a város” – mondta Baba Tamocu polgármester.

Március végén feloldják az evakuálási rendeletet a reaktortól alig 4 kilométerre lévő Namie egyes részein és még három városban. Tomioka városban 13 fős vadászcsapat lövi ki a vaddisznókat. Emellett hetente harminc ketreccsapdát helyeznek ki, rizsliszttel csalogatva a vadakat. „Miután az emberek elmentek, a vaddisznók lejöttek a hegyekből és már nem is mennek vissza. Találtak egy helyet, amely kényelmes, rengeteg a táplálék és senki sem üldözte őket” – mondta a vadászcsapat vezetője. A vadászcsapat már háromszáz állatot fogott be. Viszont Namie egykori 21 500 lakosának több mint a fele úgy döntött, hogy nem tér vissza. (MTI)