Fináléban a kormányalakítás

A jövendőbeli szociáldemokrata–kereszténydemokrata–liberális koalíciónak ugyanis már sikerült megállapodnia a kabinet programjában, a koalíció működési szabályzatában és a kormányzati, illetve a parlamenti tisztségek elosztásában a felek között. A személyi kérdéseket, tehát hogy ki fogja betölteni az egyes kormányzati és parlamenti tisztségeket, a tervek szerint ezen a héten tisztázza az alakuló koalíció. A két hete folyó tárgyalások nem voltak feszültségmentesek; ennek bizonyítéka, hogy lemondott a Szabadság Unió–Demokratikus Unió (US – DEU) elnöke, Hana Marvanová, mert úgy véli, hogy pártja túl nagy engedményeket tett a szociáldemokratáknak a kormányprogramban. Marvanová csütörtöki lépése bizonyos zavart keltett a partnerek körében, ezért Vladimír Špidla, a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) elnöke, leendő kormányfő azonnal találkozót kért partnereitől, hogy áttekintsék a kialakult helyzetet. Bár a pártelnök asszony a kormányprogrammal magyarázza lemondását, valószínű, hogy ebben közrejátszott az US – DEU gyenge pozíciója és saját megrendült helyzete is a pártban a rossz választási szereplés miatt. Időközben az is kiderült, hogy a Špidla-kormányban sem számíthat kulcspozíciókra a nagy ambíciókkal rendelkező, de a válóságban gyenge, liberális párt.

A kormányprogram javaslata a következő időszak legfontosabb céljának Csehország európai uniós csatlakozását tekinti, s ezt szabja meg a kormány legfőbb feladatául. A kormányprogram legvitatottabb pontjában, tehát abban, hogy Prága mikortól kezdve hangolja össze költségvetési politikáját a maastrichti kritériumokkal, kompromisszumos megoldás született. A jobbközép Koalíció, különösen az uniósok, ezt már 2006-tól szerették volna elérni, míg a szociáldemokrata párt csak 2008-ra számolna ezzel. A kompromisszum szerint 2006-ban a közkiadások hiánya a bruttó hazai össztermék 4,9-5,4 százalékát tenné ki. A felek megegyeztek abban is, hogy a következő négy évben nem növekszik tovább az adózási teher, hanem a 2000. év szintjén stabilizálják. A cseh adórendszert összehangolják az uniós adórendszerrel, a nyugdíjrendszerben egyelőre nem várhatóak lényeges változások.

A koalíció működési szabályzatának részletei még nem ismeretesek. Az érintettek azt viszont már elmondták, hogy a kormányban senkinek sem lesz vétójoga, s vitás kérdésekben a többségi vélemény lesz a mérvadó. A vétójog a legkisebbik párt, az US – DEU követelése volt eredetileg. Az elfogadott megállapodás azt jelenti, hogy a kormányban a júniusi választások győztese, a szociáldemokrata párt véleményének lesz a legnagyobb súlya. A kormánynak ugyanis 17 vagy 18 tagja lesz, s a Koalíció két pártja három-három miniszteri bársonyszéket kap. Természetesen ebben a felállásban a szocdemek bármikor leszavazhatják partnereiket.

Abban is megegyeztek a felek, hogy az új képviselőház elnöke szociáldemokrata lesz. A legnagyobb ellenzéki erőnek, a Václav Klaus vezette Polgári Demokratikus Pártnak (ODS) két, a többi pártnak pedig egy-egy alelnöke lenne. ĺgy a rendszerváltás után első ízben Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) is tisztségeket kapna a cseh parlamentben. A kommunistáknak bizottsági elnöki funkciókat is felajánlanak. A ČSSD Lubomír Zaoráleket, a párt vezető külpolitikai szakértőjét jelölte a parlament elnöki tisztségébe. Az ODS-nek ugyan nem tetszik a tisztségek elosztása, ugyanis szívesen megtartotta volna magának a házelnöki posztot, de a tiltakozáson kívül mást nemigen tud tenni. A képviselőház ülése kedden kezdődik.

Ami a nagy érdeklődéssel várt személyi kérdéseket illeti, még nincsenek végleges döntések. A felek a bársonyszékek sorsáról ma és holnap kívánnak dönteni. Egyelőre csak az tekinthető biztosnak, hogy Vladimír Špidla lesz a miniszterelnök, Jaroslav Tvrdík marad a védelmi és Stanislav Gross a belügyi tárca élén. Grossra valószínűleg még miniszterelnök-helyettesi tisztség is vár. A külügyminiszteri bársonyszék a jelek szerint Cyril Svobodára, a Kereszténydemokrata Unió – Csehszlovák Néppárt (KDU – CSL) elnökére vár. Jan Kavan, a cseh diplomácia eddigi vezetője ugyanis New Yorkba távozik, s várhatóan megválasztják az ENSZ elnökévé. Miután Fehéroroszország, amely szintén igényelhette volna ezt a tekintélyes helyet, bejelentette, hogy nem fog pályázni, Kavan meválasztása biztosra vehető. A többi miniszteri bársonyszék tulajdonosát egy-két napon belül fogjuk megismerni. Václav Havel államfő már bejelentette, hogy július 15-én kívánja Špidlát hivatalosan is megbízni a kormányalakítással. A tervek szerint Špidla augusztus 6-án állna a képviselőház elé, hogy előterjessze kormánya programját, s bizalmat kérjen. Nagy a valószínűsége annak, hogy a képviselőház ezt a bizalmat megszavazza a kormány számára. A következő időszak legfőbb kérdése azonban az lesz, hogy mennyire lesz stabil a kormány, amelynek a 200 tagú képviselőházban 101 szavazata lesz, tehát a lehető legkisebb többsége. Nem véletlen, hogy a koalíciós megállapodást a pártok az összes képviselőjükkel személyesen is alá akarják íratni. Persze még ezzel sem lehet kizárni, hogy esetleg valaki ne szavazzon másként, vagy netán pártmezt váltson. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt megbízatási időszakban igen stabil volt a cseh parlament, s csak két képviselő lett hűtlen ahhoz a párthoz, amelynek színeiben mandátumot szerzett. Mindenképpen nagy fegyelemre lesz szükség, hogy a kormánykoalíció minden esetben biztosítani tudja a maga számára a többséget a parlamentben. Az viszont bizonyára könnyíti majd a kormányzat helyzetét, hogy az ellenzékben az ODS és a KSČM fog ülni, tehát egy jobboldali és egy baloldali erő, amelynek érdekei nemigen esnek egybe.