A szövetkezeti lakások reneszánsza

A szövetkezeti lakásépítés gazdasági előnyeit egyre több fejlesztő veszi észre. Az új lakások iránti kisebb érdeklődés arra kényszeríti a vállalatokat, hogy új projektek után nézzenek. A szövetkezeti lakásépítés a lakások társfinanszírozásának egyik lehetősége. Ebben az esetben a bank nem az egyes szövetkezők egyéni visszafizetési képességét vizsgálja, amikor hitelt nyújt a szövetkezetnek, hanem a szövetkezet egészét. Így olyanok is lakáshoz juthatnak, akik magas adósságállományuk miatt nem kapnának jelzáloghitelt. A szövetkezeti lakás különösen azok számára jelenthet megoldást, akik alacsony jövedelmük vagy magas életkoruk miatt nem tudnak jelzáloghitelt felvenni. A bank partnere, amely a kölcsönt felveszi, a szövetkezet, nem a szövetkezeti tag. Az utóbbi mindössze egy kezdeti letétet és egy meghatározott összeget fizet havonta. A megállapított összeg befizetése után megvásárolhatja a lakást. A szövetkezet ráadásul kedvezőbb hitelfeltételeket is elérhet.

A bérlők számára az az előny, hogy a szövetkezetek a tagok igényeire összpontosítanak, nem pedig a profi tra. A szövetkezetek a közösségi kapcsolatok fejlesztéséhez is hozzájárulnak. A szövetkezeti lakhatás egyesíti a tulajdonosi és a bérlakás előnyeit.

Csehországban a század elején az állam lakásonként 200 ezer cseh koronával támogatta a szövetkezeti lakásépítést. Ez a lépés a szövetkezeti építkezések növekedéséhez vezetett. Ez az egyik oka annak, hogy ott a szövetkezeti lakásépítés viszonylag elterjedt, mintegy 10,5 százalékot tesz ki. Szlovákiában csupán mintegy 175 ezer szövetkezeti lakás van, ami közel 0,8 százalékot jelent. Ezzel szemben az osztrák fővárosban, Bécsben arányuk eléri a 45 százalékot.

Bár a szövetkezeti lakások „visszakerülhetnek a játékba”, nem várható, hogy szélesebb körben megoldják a lakásproblémát. Nem mindenki engedheti meg magának, hogy belépjen egy lakásszövetkezetbe. Az érdeklődők számára például problémát jelenthet az a feltétel, hogy a lakás árának 20 százalékát be kell fizetni. Ráadásul fennáll a veszélye annak, hogy ha a finanszírozási feltételek lazulnak és az ingatlanpiac megélénkül, akkor a legtöbb ember visszatér a hagyományos modellhez, a közvetlen jelzáloghiteles lakásvásárláshoz. Az olcsóbb jelzáloghitelek okozták, hogy 1989 után a szövetkezeti lakásépítés a szocializmus reliktumává vált. A piacgazdaságra való áttéréssel az embereket már nem érdekelte a szövetkezeti lakásbérlés. Megjelent a vágy a saját tulajdon iránt. Ez a vágy a jövőben ismét felerősödhet.

A szerző a Trend gazdasági lap munkatársa