Egy eseménydús hét az amerikaiak életében

Ha közelebb lennénk októberhez, az utóbbi napok eseményei komolyan befolyásolhatták volna az amerikai elnökválasztás kimenetelét. A hét George W. Bush európai látogatásával kezdődött; a Fehér Ház ura megpróbálta rendezni az amerikai–francia–német konfliktust, az iraki háború miatt megromlott kapcsolatokat. Ronald Reagan halála – amely egy nappal a normandiai partraszállás hatvanadik évfordulója előtt következett be – megrázta a nemzetet, jóllehet a 40. amerikai elnök már több mint tíz éve kiesett a politikai életből.

A mostani világgazdasági csúcson megint lehetővé válik, hogy Bush mint vezető személyiség jelenjen meg, és a holnapi washingtoni gyászszertartás ugyancsak alkalmat ad az elnöknek, hogy a világ legfontosabb vezetői között szerepeljen.

Elnökké választása idején sokan tűnődtek Reagan jövőjéről. Szemére vetették, hogy nem az amerikai elithez tartozott, nem járt híres egyetemekre, mint sok más vezető amerikai politikus. És hollywoodi filmszínészként soha nem kóstolt bele abba, ami Washingtonban történik. Kívülállónak tartották. Sokan ugyancsak nem tudták neki megbocsátani, hogy korábban a kaliforniai filmművészeti szakszervezet elnöke volt (ötször választották újra), s nemcsak a hollywoodi bossoknak, hanem a gengsztereknek és kommunista szimpatizánsoknak is ellenállt.

Ennek tükrében nem lehet azon csodálkozni, hogy John Kerry neve egy időre eltűnt a sajtó hasábjairól, úgymond, felfüggesztette megjelenéseit, mivel nem lenne értelme a nagy konzervatív megemlékezésekkel szembeszállnia. Kerry helyzetével kapcsolatban ugyancsak érdekes megjegyezni, hogy Reagan liberális demokrataként kezdte politikai karrierjét, és csak később lett meggyőződéses konzervatív, ami persze kaliforniai kormányzósághoz és az elnökséghez segítette. Akármi rosszat lehet mondani Ronald Reaganról, az igazság az, hogy egész életében egyszerű, becsületes és kommunistaellenes volt. Ez az, amit a hollywoodi társadalom egy része még ma sem tud neki megbocsátani. De híres berlini üzenete – Mr. Gorbacsov, döntse le ezt a falat –, amellyel megjósolta a kommunista rezsimek végét, felejthetetlenné teszi hozzájárulását a kommunizmus felbomlásához.

Mivel most csak június elején járunk, azt, hogy a hét eseményei mennyiben fogják elősegíteni George W. Bush újraválasztását, a jövő mutatja meg.

A szerző amerikai munkatársunk