Dallas, a gyűlölet városa

MTI-HÁTTÉR

Bár Dallas lakói a néhai John F. Kennedy elnök 1963. november 22-i meggyilkolása óta eltelt évtizedek során megbélyegezve érezték magukat, mára egyre szélesebb körben sikerült elfogadniuk a Texas állambeli nagyváros történelmének sötét múltját – írta a brit The Guardian napilap a merénylet 50. évfordulója alkalmából.

Dallasban idén tartanak első alkalommal hivatalos megemlékezést a Kennedy elleni merénylet évfordulóján, a ma reggeli eseményen a tervek szerint mintegy ötezer vendég vesz majd részt. Az Egyesült Államok negyedik legnagyobb városa ma olyan kozmopolita, modern metropolisznak mutatja magát, amely készen áll arra, hogy túltegye magát a traumán. „Meg akarjuk becsülni a történelem ezen fontos dátumát, és tisztelettel meg akarunk emlékezni Kennedy elnök életéről és örökségéről – mondta Mike Rawlings, a város demokrata polgármestere.

Helyi történészek szerint jelentőségteljes gesztusról van szó, Kennedy ugyanis sem Texas államban, sem a déli demokraták körében nem volt túl népszerű, csak azért utazott a városba, hogy támogatást szerezzen a következő évi, 1964-es elnökválasztáshoz. Dallast a hatvanas években széles körben a szélsőségesek melegágyának tartották. Több demokrata politikust is zaklattak a városban. „Ma lökött vidékre megyünk” – mondta a látogatás napján Kennedy a feleségének.

A merénylet hosszú évtizedekre bebetonozta a város rossz hírnevét. „Dallast megbélyegezték” – mondta Stephen Fagin, az elnök merénylettel végződő ötnapos texasi látogatásához fűződő tárgyakat és emlékeket gyűjtő Sixth Floor Múzeum kuratóriumának tagja, hozzátéve, Dallas a „gyűlölet városaként”, ellenséges és elutasító helyként vált ismertté. Mivel a bűntény túlságosan „nagy falatnak” tűnt ahhoz, hogy egyetlen elkövetőhöz társítsák, a közvélemény szemében Dallas lett az a város, ahol megölték Kennedyt – mondta William Manchester történész. Jól jelzi, hogy még ma is mennyire foglalkoztatja az ügy az embereket, hogy csak idén 190 könyv fog megjelenni a gyilkosságról. Ám a merényletet övező összeesküvés-elméletek népszerűsége mára hanyatlóban van.

A Kennedy-gyilkosságot vizsgáló Warren-bizottság az 1960-as években arra a következtetésre jutott, hogy Oswald magányos merénylő volt. Azóta is ez a hivatalos álláspont, bár az amerikai képviselőház különbizottsága 1979-ben felülvizsgálta a jelentést, és arra a következtetésre jutott, hogy volt egy második merénylő is. A konspirációs elméletek virágzottak, a hetvenes évek közepén. „Nehéz volt elfogadni, hogy egy alacsony és sovány volt tengerészgyalogos, egy kommunista szimpatizáns végezhet egy ekkora formátumú emberrel. – mondta Fagin. – Sokkal könnyebb elhinni, hogy sötét erők, az amerikai kormány vagy nemzetközi erők munkálkodtak a háttérben.”

Fagin szerint Dallas hosszú utat tett meg a sebek gyógyulása felé. A hetvenes években egy mozgalom tagjai le akarták rombolni a tankönyvraktárat, amelynek hatodik emeletéről lőtte le Lee Harvey Oswald az elnököt. Wes Wise, a város akkori polgármestere megakadályozta az épület lebontását, mondván, „az nem törölné ki a gyilkosság emlékét, csak úgy tűnne, hogy Dallas megpróbálja elrejteni a titkait”. 1989-ben megalapították a múzeumot, három évvel azelőtt, hogy nemzeti történelmi emlékhelynek nyilvánították a merénylet helyszínét, a Dealey Plazát.