Borivóknak való

Eurócentekért vásárolják az olasz „boralapanyagot” a szlovákiai borüzemek. Jó hír is lehetne, mondván, majd finom nedűket kortyolgathatunk idegen tőkén termett, hazai tőkés által palackozott bor gyanánt. De egy kis odafigyelés kellene. Arra, hogy tulajdonképpen mit is iszunk. Mert mit tesz szegény csóró itt, e tájon? Elmegy szezonmunkára. Mondjuk, a napfényes Itáliába. Lehúzza a két hónapját vagy fél évét. Alszik hol sátorban, hol valamiféle ideiglenes szálláson, eszik is meg nem is, mert ha haza is akar valamit hozni a pénzből, ami bizonytalan, mint a kutya vacsorája, akkor még az evést is meggondolja, aztán inkább csempészi ki az oldalnyi szalonnát hátizsákban, és eszi meg eszi meg eszi reggel, délben, este. Mert kell az a fránya euró haza. Ha meg visszajön, akkor úgy gondolja, tán vesz már egy üveg bort a hazaérkezésre. Azon meglepetve látja, hogy kinti alapanyagból készült. Vörös is, bornak is tűnik, de az szent biztos, hogy annyiért, amennyiért a sarki közértben olasz bornak van kikiáltva, nem lehet igazi minőségi. Mert az még ott is drága. De itt jó nekünk a pancs is, csak hülyítsen. Amerre meg megy az ember, szőlő térdig gazban, csak a családi vállalkozásban, kínkeservesen, alig haszonnal művelt borászatokban látszik, van azért rendes borivó hazafi is e tájon. Még akkor is, ha mindenfélével foglalkozó, csődbe jutott cégeket felvásároló tőzsdecápák tulajdonába került a borüzem. Eurócentekért veszik a tartálykocsikban szállított boralapanyagot, a hazai termelőtől át se vették, vagy ha igen, akkor meg nem kapott érte, csak filléreket. Aki meg inná, az kint, a napfényes délen dolgozott, dolgozik a szőlő metszésén, kapálásán, szüreten meg mindenhol, ahol valamit lehet keresni. Már most is készülnek ki a fiúk. Jön a metszési szezon. Napi 30 euró tisztán, leszámítva a költségeket, ha nem eszik kint az ember fia, csak hazai készletből él javarészt. Nem rossz pénz, annyit itt nem lehet egy nap tisztán megkeresni. Menni, indulni kell egy-két héten belül. Válogatják hát, melyik szalonna fér be a hátizsákba jobban. Jó bor meg kerül hozzá ott kint. Mert ide már csak a lőre fog jutni. Egészségünkre!