Bazi nagy roma vita

Fábry Sándor, aki saját megítélése szerint is a szórakoztató műfaj páratlan alakja, ismét hozzátett egy darabkát a médiatörténelemhez. Nagy nézettségű esti műsorának legutóbbi adásába kizárólag cigány vendégeket hívott meg. A TV 2 Bazi nagy roma lagzija után ez volt az RTL Klub bazi nagy roma showdere.

A műsorban szereplő romák elmondásából kiderült például, hogy a cigányok rongyrázók („ha egy lakodalomban ezernél kevesebb ember van, akkor az szánalmas”), hímsoviniszták („egy asszony csak a férfi háta mögött mehet, mellette nem”), fiúgyermeküket megkoronázzák („természetesen színarany, direkt neki csináltattuk”). Nem utolsósorban azt is megtudhattuk, hogy a vajda élet és halál ura, „az olyan nálunk, cigányoknál, mint az indiánoknál a törzsfőnök”.

A valóságelemeket tódításokkal és szimpla hazugságokkal vegyítő romakavalkád csak arra volt alkalmas, hogy Fábry hathatós közreműködésével ellenszenvessé tegye a romákat.

Mondom én. Mert a romáknak, egy részüknek legalábbis, tetszett.

Az egyik bulvárlapban Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke azt nyilatkozta, hogy ez „egy nagyon jól összeszedett műsor volt” és „biztosan jót tett a romák elfogadásának”. Nem győzött lelkendezni Raduly József, a 100 tagú cigányzenekar vezetője és Bódi Guszti énekes sem.

Ilyenek lennének a cigányok? A Roma Polgárjogi Alapítvány úgy látta a legjobbnak, ha fórumot szervez a kérdés megvitatására.

Az alapítvány Nefelejcs utcai székházában tartott rendezvényen bemelegítésképpen két nem cigány előadó döngölte agyagba a roma showdert. György Péter esztéta aljas provokációnak, majd rasszistának minősítette a műsort. Szóba hozta az Irigy Hónaljmirigy nagy felháborodást kiváltó cigányparódiáját – a Bazi nagy roma lagzit –, érzékeltetve, hogy a „civilizált rosszindulatban” fogant Fábry-féle show még azt is alulmúlta. Szuhay Péter néprajzkutató más megközelítésből bírálta a paródiánál „rafináltabb és manipulatívabb” Fábry-műsort. Legfőbb kifogása az volt, hogy a roma showder a XIX. század szemléletmódjának megfelelően „egzotikus vademberekként” igyekezett bemutatni a cigányokat.

Daróczi Ágnes, a más esetekben erősen kritikus roma értelmiségi viszont védelmébe vette a műsort. Ahhoz képest, amit várt, kellemesen csalódott. A Fábry-show erényei közé sorolta, hogy a romákról végre nem a műsorvezető, hanem a szerkesztő-alkotótársként bevont romák beszéltek, ráadásul még cigány nyelven is megszólalhattak.

Nem szabad egyetlen műsoron számon kérni a romák valamennyi problémáját – igyekezett csitítani a kedélyeket Daróczi Ágnes. Összességében kedvező benyomásokat szerzett Daróczi János, a közszolgálati televízió roma magazinjának szerkesztője is. Ezzel szemben Horváth Aladár, a házigazda Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője – amennyire meg lehet ítélni, a jelenlévők többségével egyetértésben – lesújtó véleménnyel volt a látottakról. Horváth Aladár a rendezvény elején bejelentette, hogy Fábry éppen következő műsora felvételén dolgozik, csak akkor tud jönni, ha a forgatás időben befejeződik. Többen legyintettek. Aztán, amikor már kezdett unalmassá válni a vita, nyílt az ajtó, és a beáramló hideg esti levegő – valamint egyik munkatársa – kíséretében belépett Fábry Sándor.

Az előtérben dohányzók elnyomták a cigit, az iszogatók felkortyintották a maradék sört, a távozni készülők visszatették kabátjukat a fogasra. Újra megtelt a terem.

Néhány perc alatt Fábryra zúdult a fórum során elhangzott vádak sűrítménye: aljasság, rasszizmus, becstelenség. Fábry, aki emberi méltóságában érezte bántva magát, gyakori közbeszólásokkal fejezte ki nemtetszését. „Négy-öt ember van Magyarországon, aki eldönti, ki a rasszista. Az egyik te vagy” – mondta György Péternek, és megemlítette még Vásárhelyi Mária médiaszociológus, valamint Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője nevét. Utalt arra is, hogy politikai motivációkat sejt a bírálatözön mögött. Amikor az egyik nem roma résztvevő szólásra jelentkezett, megkérte a közönséget, hogy a továbbiakban inkább cigányok, mint „szabad demokrata pártkatonák” szóljanak hozzá.

Fábry mindent egybevetve jónak és sikeresnek ítélte a roma showdert. Visszautasította a feltételezést, hogy tisztességtelen szándékkal készítette volna a műsort. Azokkal, akik pusztán üzleti megfontolásokat gyanítottak a háttérben, Fábry Sándor ellenérvként közölte: nincs szüksége cigányokra ahhoz, hogy magas nézettséget produkáljon.

Romakép a médiában. A szervezők ezt a címet adták a rendezvénynek. A hallgatóság becsületsértésekkel tarkított szópárbajok élményével gazdagodott, de annak eldöntéséhez, milyen is az, amikor a sajtóban hitelesen ábrázolják a cigányságot, nem kerültünk közelebb. Talán nem is nagyon fogunk. Horváth Aladár a pécsi Gandhi Gimnázium néhai igazgatóját, Bogdán Jánost idézte: nincs olyan, hogy cigányság, csak cigányok vannak, akik mindenféle tudományos elvárásnak fittyet hányva élik az életüket. Ki így, ki úgy. Még az is lehet, hogy ilyen egyszerű.