Az olajár mint hőmérő

Az Irak elleni háborúból érkező sokszor ellentmondó hírek, továbbá a sivatagi homokvihar hatásfokával vetekedő információs ködösítés hatására a külvilág sokszor csupán csak a megérzéseire, sejtéseire és pillanatnyi hangulatára támaszkodva készít prognózist arról, hogy mi várható a közeljövőben. Ezek, a sivatagi dűnék fodrozásának változatosságával vetekedő hullámverések a világgazdaság meghatározó szereplőinél úgy csapódnak le, hogy a legfontosabb tőzsdeindexek, valutaárfolyamok sora, továbbá az arany és a kőolaj ára az elmúlt napokban kiszámíthatatlan mozgást ír le.

Maradjunk az olajárnál, amely a benzin révén legközvetlenebbül érint bennünket. Az újabb Öbölháború kitörését megelőző hetekben a bizonytalanság és idegesség hatására 1990 óta nem tapasztalt magasságba repült a fekete arany hordónkénti ára. Éppen egy hete viszont, amikor is beindult az amerikai és a brit hadigépezet, a logikusnak látszó következtetéseket meghazudtolva, hirtelen olcsóbbodni kezdett az olaj. Az első egy-két nap gyors sikereinek gyümölcseként a vezető tőzsdei részvények szárnyalni kezdtek, a nyersolaj hordónkénti ára pedig több mint 20 százalékkal esett, amire az első Öböl-háború befejeződése óta nem volt példa. Szerencsénkre a Slovnaft is rugalmasan reagált, a múlt héten érezhetően mérsékelve a hazai benzinárakat.

E héten viszont mit tapasztalunk? Az iraki hadsereg a vártnál keményebb ellenállást tanúsít, a világ tévéit bejárta az első amerikai hadifoglyok képe, az USA vezetése a sivatagi sikersorozat helyett pedig már legalább 30 napos háborúról beszél. A világpiac máris összerezzent, hétfő óta folyamatosan emelkedik az olajár. E gyors hangulatváltozást a Slovnaft még nem tudta érzékelni, ezért tegnap további 50 fillérrel vitte lejjebb a benzin literenkénti árát. Vajon a későbbiek során hogyan alakul a háború intenzitását, fordulatait hőmérőként jelző olajár? Irak olajkútjainak felgyújtását döntően sikerült megakadályozni, Huszein sem rendelte el Kuvait és Szaúd-Arábia olajmezőinek megtámadását, tehát Közép-Keleten egyelőre nincs nagyobb fennakadás. Tény viszont, hogy etnikai feszültségek miatt Nigériában kiesett az olajtermelés 40 százaléka, ami napi közel 1 millió hordót jelent. Másrészt a világpiacon napi 77 millió hordó termelés mellett 2 millió hordónyi olajtöbblet mutatkozik, ráadásul a melegebb évszak beköszöntével az USA, Japán és Nyugat-Európa fogyasztása további napi 2–3 millió hordóval visszaesik. Ebből következik, hogy ha „rendben”, azaz egy hónapon belül, elemi pusztítások nélkül lezárul az újabb Öböl-háború, akkor a jelenlegi háborús felár elpárolog, és tonnánként 20–25 dollár közé áll be az energiahordozó világpiaci ára. Ez pedig literenként 28 korona alatti benzint eredményezne, így vígan indulhatunk hosszabb nyári utakra. Vagy túl optimista forgatókönyvet vázoltunk fel?