Albániában, Bosznia-Herce-govinában, Montenegróban, Macedóniában és Szerbiában átlagban 30 fegyver jut száz lakosra, ami 15 százalékkal van a világátlag felett – közöl-te a NIN című szerb hetilap a kézifegyverek elterjedését kutató belgrádi központ összesítésére hivatkozva.A vizsgálat szerint egyes
Állig fel van fegyverkezve a Balkán
Albániában, Bosznia-Herce-govinában, Montenegróban, Macedóniában és Szerbiában átlagban 30 fegyver jut száz lakosra, ami 15 százalékkal van a világátlag felett – közöl-te a NIN című szerb hetilap a kézifegyverek elterjedését kutató belgrádi központ összesítésére hivatkozva.
A vizsgálat szerint egyes országokban a fegyverek 75 százaléka van az állampolgárok birtokában, a többivel a rendőrség és a katonaság rendelkezik. Országonként félmillió és 1,6 millió közé tehető azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek rendelkeznek lőfegyverrel, legtöbb esetben fegyvertartási engedély nélkül. Ebben a tekintetben Szerbia és Montenegró vezet, ott száz lakosra átlagban 40 könnyűfegyver jut. Csak Szerbiában illegálisan 1,5 millió, míg legálisan 1,1 millió lőfegyver van a polgárok birtokában.
Beteges hagyomány
Zoran Dragisics, a szerb parlament védelmi bizottságának tagja szerint több okból tartanak fegyvert az emberek. „Egyrészt ennek van egy beteges hagyománya, másrészt ez mégiscsak a Balkán” – mondta. Kifejtette, hogy a Balkánon mindig is nagy félelemben éltek az emberek, féltek az államtól, a szomszédoktól, vagy éppenséggel egy újabb háborútól. Ez utóbbitól való félelmet pedig nemcsak a média és a politikusok táplálják, hanem a titkosszolgálatok is, amelyeknek nem áll érdekükben a Balkán stabilitása – tette hozzá a szakértő, aki úgy vélte: a problémát csak a törvények szigorításával lehet megoldani, és súlyos börtönbüntetést kell kiszabni az engedély nélküli fegyvertartókra.
Mile Novakovics, a szerb bűnügyi rendőrség egykori vezetője szerint nem csak Szerbiát és Montenegrót kell kiemelni a régióban, sok fegyver van közkézen Koszovóban, Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban is. Mint mondta: őt nem az állampolgároknál illegálisan lévő fegyverek aggasztják, hanem az illegális raktárokban vagy elásott rejtekhelyeken lévő fegyverek, amelyeket bűncselekményekhez, például embercsempészethez használhatnak. Nem szabad elfelejteni, hogy a délszláv háborúból számos fegyver maradt ezen a területen, emiatt virágzik a fegyverkereskedelem, ugyanis nagy a kereslet és jó a kínálat is – fogalmazott Novakovics.
Pisztoly 100 euróért
Szerbiában egy eredeti Kalasnyikov gépkarabély a feketepiacon 150–200 euróba kerül, míg a Skandináv-félszigeten ugyanezért a fegyverért 2000–3000 eurót kell fizetni. Egy pisztoly ára 100 és 1000 euró között mozog, míg Nyugat-Európában 2000 eurót is elkérnek érte. (MTI)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.