A tinik és az alkohol

A középiskolát elvégzők búcsúbulijaira is érdemes figyelni, mert sok szülő az ott felhalmozott italkészlet puszta látványától is rosszul lenne. És mivel sok alkoholt fogyasztani „menő”, absztinensnek lenni viszont „nem menő”, többen bizony csak azért isszák magukat holtrészegre e nagy napon, hogy ne lógjanak ki a társaságból.

Nézzük, mit tehetünk ez ellen. Ha vezető beosztású rendőr lennék, ezekben a napokban teljes erővel razziáztatnék a kocsmákban, éttermekben. Mert lépten-nyomon tapasztalom, hogy szemrebbenés nélkül kiszolgálnak fiatalkorúakat. (Majdnem negyvenéves voltam, amikor a minneapolisi reptér borozójában a pincér elkérte az útlevelem, hogy ellenőrizze a koromat. Persze bóknak vettem , nagyot nevettem, mire ő zavartan magyarázta, hogy az Egyesült Államokban komoly büntetést kockáztatna, ha erről elfeledkezne.)

A hazai hipermarketek pénztárosai is meglehetősen engedékenyek e téren, főleg, ha hosszú a sor és sok a türelmetlen vásárló. Egy konkrét gömöri kisváros konkrét hipermarketét hozhatnám fel példaként. Mihelyt kitavaszodik, a környező konkrét padokat vidáman italozó tinédzsercsapatok foglalják el, és ez így megy konkrétan késő őszig. Az olcsó vodkát ásványvizes flakonokba öntik át, a bort pedig üdítősflakonokba. És mivel a rendőr nem szagolhat bele a flakonba, tetten kellene érnie az „átöntőket”, így a fiatalok gyakorlatilag háborítatlanul szórakozhatnak, hacsak nem túl hangosak.

Az iskolai kirándulásokon ugyanilyen trükkökkel élnek a tinédzserek. Nagy lúzer az, aki borosüvegben visz bort és pálinkásüvegben pálinkát az osztálykirándulásra. (A tanárok nem győznek csodálkozni, milyen vidám hangulat alakul ki percek alatt az autóbusz hátsó részében…)

Kedves fiatalok, most nyilván sokan utáltok engem, amiért „köpök”, illetve megírom azt, amit tőletek hallottam és a saját szememmel is láttam. De higgyétek el, a ti érdeketekben teszem. Ezt most talán még nem értitek, de tizenöt–húsz év múlva megértitek. Amikor majd a ti gyerekeitek állítanak haza tántorogva.